Skip links

Miért van több idejük a futóknak?

“Erre nekem nincs időm” – sokan csak ennyit fűznek hozzá egy futó embertársuk láttán, s eközben nem tudják elképzelni, hogy a napi rutinok és kötelességek mellett hogyan tudnak mások időt szánni a rendszeres mozgásra. Akár annak árán is, hogy hajnalban kelnek fel és munka előtt lefutják a kötelező Margit-sziget körüket. Te is készülsz már a 2019. augusztus 3-i Generali Night Run-ra?

Generali-night-run

Időmenedzsment a sport szolgálatában

Számos tanulmány látott napvilágot a mozgás és a sport jótékony hatásairól – szabályozza a noradrenalin felszabadulását, növeli az endorfinszintet, javítja a cukoranyagcserét vagy a véralvadási folyamatokra gyakorolt hatások révén megelőzi az embólia kialakulását. Továbbá az aktív testmozgás által integráló hatása van, segít a lelki tartalmak átélésében, átdolgozásában, és feldolgozásában. Ilyenformán hozzájárulhat a hétköznapi feszültségek kezeléséhez, megküzdéshez, a probléma megoldásához.

A futás az egyik legnépszerűbb sportfajták egyike lett az elmúlt években. A könyvesboltokban egymás mellett sorakoznak a futásról és futókról szóló könyvek, az interneten számtalan futóedzést lehet követni, külön étrendeket ajánlanak a futók számára. Egyre több nagyvállalat szervez saját futóeseményeket – gondoljunk csak a Generali rendezvényeire -, amelyekre évről-évre többen jelentkeznek.

Munkahelyek szerepe az egészségmegőrzésben

Negyven éven keresztül az ébren töltött időnk mintegy 37 százalékát a munkahelyünkön töltjük el, amely összesen 80 – 90 000 órának felel meg. Ennél fogva nemcsak az egyénnek, hanem maguknak a munkahelyeknek is meghatározó szerepük van a munkavállaló egészségének megőrzésében. Annál is inkább, hogy az Európai Unióban a munkával kapcsolatos egészségi okok miatt évente csaknem 600 millió munkanap veszik el, s ezek között a legtöbb gondot a munkahelyi stressz okozza.

Emellett a cégek társadalmi felelősségvállalása is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Számtalan területen megmutatkozhat a nagyvállalatok segítő hozzáállása, legyen szó akár környezetvédelemről vagy a rászorulók felé fordulásról. A sport és a sportolás népszerűsítése szintén egyre nagyobb szerepet tölt be, amely például a munkavállalók sportolási lehetőségeinek támogatásában és szponzorálásában nyilvánul meg.

Mégis miért jellemző a munkavállalók nagyfokú inaktivitása a vállalatok által támogatott sportprogramokban?

Egy 2013-as tanulmány a munkavállalók legnagyobb “hátráltató tényezőjeként” az időt és annak hiányát jelölte meg, illetve a túl nagy munkaterhelést, amely mellett nem marad elég idő a mozgásra. De vajon akkor hogyan lehetséges, hogy ha szétnézünk, mégis egyre többen vannak – köztük családapák és családanyák -, akik a mindennapi kötelességeik mellett mégis szorítanak időt a futásra?

Hogy kell jól beosztani az időt?

“Nem az időnk csekély, hanem sokat elvesztegetünk belőle” – Seneca már akkor is így látta ezt, amikor még nem is volt annyi kütyü körülöttünk, ami felgyorsíthatná az időnk kerekét. Milyen érdekes, hogy bár sok minden szolgálja azt a célt, hogy időt spóroljunk meg magunknak, sokszor mégis ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk, elúszunk teendőinkkel. Pedig például már a kávét sem nekünk kell pörkölni, darálni, kotyogóval lefőzni, hiszen ezek helyett elegendő csupán egy kapszula is, és egy gombnyomással el is készül kedvenc frissítőnk.

Tudatosan gondolkodni időnkről olyan, mint új időtávlatokat nyitni.

Ezt sajnos túlnyomórészt már csak akkor próbáljuk megvalósítani, amikor már szenvedünk attól, hogy elvesztegetjük drága időnket.

A változás nehéz, ám tudatossággal elérhető. Az ehhez vezető út elején érdemes megfigyelni mindennapi tetteinket, hogy abból tanulságokat vonjunk le. Próbaképpen jegyezzük le egy héten keresztül, mit is teszünk nap mint nap. Ehhez állítsuk be ébresztőóránkat óránként (az ébren töltött napszakban), és amikor jelez, jegyzeteljük le, mit is csinálunk éppen. Ebből könnyen vonhatunk le tanulságokat, amelyekből aztán iránymutatást és erőt meríthetünk a változáshoz.

Ezt követően vagy ezzel párhuzamosan mérlegeljük, mi az, ami valóban fontos a számunkra és mi az, ami inkább időpocsékolás. A priorizálás az üzleti életben is közkedvelt szó, ám érdemes a mindennapunkban is egy kicsit válogatni és felállítani saját fontossági sorrendünket. Gondoljuk át, hogy mi az, ami karrierünket szolgálja, és mi az, ami a magánéletünkben segít bennünket. Persze nem tudjuk minden tervünket azonnal megvalósítani, de ezen módszerek segítségével a legmegfelelőbb úton indulhatunk el efelé.

Hogy kell jól beosztani az időt?

A felesleges dolgokra töltött idő

A Pareto-elv azt mondja, hogy 80-20% arányában érdemes a napi teendőinket is felosztani. Az elv szerint a tetteink 20%-a határozza meg a teljesítményünk 80%-át, vagyis minden, amit elérünk, csupán 20%-ra vezethető vissza. Ha sok időt töltünk felesleges dolgokkal, ez még inkább csökkenni fog, így érdemes megválogatnunk, mit vállalunk el és mit nem. Mi az, ami valóban előrehaladásunkat szolgálja és mi az, ami csupán a figyelmünket vonja el.

Ehhez szükséges az is, hogy bizonyos dolgokra nemet tudjunk mondani, azaz hogy kizárjuk bizonyos teendőket annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljunk. Például, ha felismerjük, hogy valaki csak motiválatlanságból vagy lustaságból kér tőlünk szívességet, mondjunk rá nemet. Ha nemet mondunk, azzal személyiségünket is formáljuk: magabiztosabb és céltudatosabb egyénekké válhatunk, hiszen felismerünk energiavámpír és időtékozló tevékenységeket.

Másik nagy veszélyforrásunk a multitasking. Végigpörgetni a hírfolyamot olyan, mint egy feneketlen kút aljára nézni. Újra és újra frissülnek a hírek, az idő meg csak ketyeg. Ha képesek vagyunk bizonyos idősávokat nem végig szörfözni, azzal időt is spórolunk meg, sőt figyelmünket ismét kifelé tudjuk irányítani.

  • Például előfordult már, hogy egy találkozó során, míg a partnerünk elment mosdóba, mi azonnal telefonunkhoz nyúltunk?

Legközelebb ne tegyük, hanem figyeljük meg környezetünket, nézzük meg, hol is vagyunk éppen! Rengeteg apró csodát fogunk felfedezni a környezetünkben. Munkából hazafelé is, ha nem képek nézegetésével ütjük el az időt, pusztán bambulással, merengéssel, rengeteg energiát gyűjthetünk magunknak. Ilyenkor van esélye az agyunknak újra pihenni, hiszen a napi teendőket elkezdi feldolgozni, átkapcsol a munka után időszakra. Ezzel szemben, ha még hazafelé is információözönnel árasztjuk el agyunkat, nem fog tudni lenyugodni, hanem pörög tovább, ahogy napközben tette. Elalvás előtt sem tesz jót a böngészés, mivel az új, sok esetben haszontalan információk tömkelege megint elkezdi pörgetni agyunkat.

Pedig a nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás könnyen mehet mindennapi teljesítményünk rovására.

Az Instagramot és a hasonló platformokat nem csak unaloműzés gyanánt használjuk, hanem sokszor a halogatás melegágyai is. Milyen érdekes, hogy akkor folyik ki kezünkből az idő igazán, amikor a legtöbb a teendőnk. Erre is a legjobb tipp, ha felhagyunk a telefonunk babrálásával, helyette pedig inkább egy to do/checklistet gyártunk. Ha az elvégzett feladatokat követően piros pontokat osztunk magunknak, esetleg egy-egy nagyobb projekt végére valami jutalmat tűzünk ki magunknak, sokkal motiváltabbak leszünk feladataink elvégzésére. Másrészről, felemelő érzés, amikor a halogatás helyett a listánk egyszer csak kiürül és büszkén tekinthetünk magunkra.