APA! podcast: a gyerek találkozzon a pénzzel, és tapasztalja meg, hogy el tud fogyni
Mikor kezdjük el a gyerekeket a pénzről tanítani? Mit jelent a zsebpénz, mennyit érdemes félretenni, és vajon jobb-e készpénzzel fizetni, mint kártyával? A pénzügyi tudatosság nem egy újabb tantárgy, amit meg kell tanítani a gyereknek. Sokkal inkább olyan tudás, amit a mindennapokban, játékosan és saját tapasztalatokon keresztül sajátíthat el. Az APA! Podcast legújabb adásában Kali József, a Generali pénzügyi szakértője beszélgetett Bognár Péter újságíróval arról, hogyan lehet a gyerekeket már egészen kicsi kortól közelebb hozni a pénz világához.
Szülőként egyszerre szeretnénk biztonságot teremteni a gyerekeinknek, és megmutatni nekik, hogyan álljanak majd meg a saját lábukon. A kettő azonban nem feltétlenül ugyanazt jelenti. Ha mindent megadunk nekik, azt is megfoszthatjuk őket egy fontos tapasztalattól: attól, hogy megtanulják, a pénz véges erőforrás, amellyel érdemes jól gazdálkodni.
A biztonság fontos – de nem kell mindennek készen állnia
Kali József háromgyermekes édesapaként és közel három évtizedes biztosítási tapasztalattal a háta mögött úgy látja: a szülő egyik legfontosabb feladata, hogy biztonságot és megfelelő indulási lehetőséget teremtsen a gyerekének.
Ehhez azonban nem feltétlenül kell megvárni a „tökéletes” élethelyzetet. Saját családjuk példáján keresztül is azt tapasztalta, hogy sok mindent lehet lépésről lépésre felépíteni. A gyerekek pedig közben nemcsak abból tanulnak, amit mondunk nekik, hanem abból is, ahogyan a pénzhez viszonyulunk: milyen döntéseket hozunk, hogyan kezeljük a kockázatokat, és hogyan teremtjük meg a család anyagi biztonságát.
A pénzügyi nevelés már játékosan elkezdődhet
Egy hatéves gyereknek még aligha érdemes a családi költségvetésről hosszú magyarázatot tartani. Sokkal többet tanulhat például egy boltos játékból vagy egy társasjátékból.
A lényeg, hogy a gyerek találkozzon a pénzzel, és megtapasztalja: a pénz el tud fogyni.
Ha például két dolgot szeretne megvásárolni, de csak az egyikre van elég pénze, az elsőre talán csalódásként tekint. Szülőként pedig könnyen érezhetjük úgy, hogy „kudarcot vallottunk”, amiért nem tudjuk mindkettőt megvenni neki. Pedig éppen ilyenkor tanul valami fontosat: választani kell, rangsorolni kell a vágyakat, és nem lehet minden azonnal a miénk.
A kisebb összegekkel elkövetett hibák ráadásul biztonságos gyakorlópályát jelentenek. Pár száz vagy néhány ezer forint elvesztése sokkal kisebb tanulópénz, mint egy felnőttkori rossz pénzügyi döntés.
Zsebpénz: ne az összeg legyen a lényeg!
Az örök dilemma: adjunk zsebpénzt vagy ne?
Kali József szerint sokkal fontosabb a rendszeresség és az, hogy a gyerek megtanuljon bánni a saját, korlátozott keretével.
Nem feltétlenül az a cél, hogy minél nagyobb összeget kapjon, hanem hogy legyen lehetősége dönteni róla.
Jó módszer lehet például, ha a zsebpénz egy részét – akár 10–20 százalékát – rendszeresen félreteszi egy konkrét célra. Ez lehet egy bicikli, egy számítógép vagy bármilyen más, számára fontos dolog.
A cél azért is fontos, mert a megtakarítás így nem egyszerű „nem költés” lesz, hanem valamiért történik. A szülő pedig akár azzal is ösztönözheti a gyereket, hogy bizonyos megtakarításait kiegészíti. Így azt is megtapasztalhatja, hogy a pénz idővel gyarapodhat.
Miért lehet fontos még mindig a készpénz?
A digitális fizetés kényelmes, de a gyerek számára nehezebbé teheti a pénz értékének érzékelését. Ha a vásárlás úgy néz ki, hogy bekerülnek a dolgok a kosárba, a szülő pedig egy mozdulattal odaérinti a bankkártyát a terminálhoz, könnyű azt gondolni: a pénz egyszerűen csak „ott van”.
Éppen ezért érdemes időnként megmutatni azt is, mi történik valójában.
Ahogy Kali József fogalmazott:
Ne az a kép maradjon meg a gyerekben, hogy a pénzt egy gép adja ki.”
A készpénznek ebben különösen nagy szerepe lehet. Ha a gyerek látja, hogy egy bizonyos összegből vásárolhat valamit, de utána kevesebb marad a pénztárcában, sokkal kézzelfoghatóbbá válik a döntés súlya.
A pénz mögött munka és érték is van
A pénzügyi nevelés következő fontos lépése annak megértése, hogy a pénz mögött általában valamilyen értékteremtés, munka áll. Ez már kamaszkorban is játékosan megmutatható.
Például egy idősebb embernek segíteni a kutyasétáltatásban, a technikai eszközök használatában vagy más hétköznapi feladatokban – és ezért kisebb összeget kapni – megmutatja az összefüggést: valamit adunk, ami másnak értéket jelent, és ezért cserébe kapunk valamit.
A pénzügyi tudatosság tehát nem azzal kezdődik, hogy a gyerek megtanulja, mi az infláció vagy hogyan működik egy befektetés. Hanem azzal, hogy megtapasztalja: a pénznek értéke van, véges, döntéseket kell hoznunk róla, és nem mindegy, mire használjuk.
És talán legalább ilyen fontos, hogy a gyerek merjen kérdezni és hibázni is. Hiszen a cél nem az, hogy mindig tökéletes pénzügyi döntést hozzon, hanem hogy mire felnő, legyen saját tapasztalata, magabiztossága és tudása ahhoz, hogy felelősen döntsön.
Érdemes meghallgatni a teljes beszélgetést. És ha tetszett, nézzétek vagy hallgassátok meg az APA! Podcast korábbi adásait is.