Hosszú Judit története egy majdnem végzetes autóbalesetről

Judit csaknem két évadon át a győri színház színésze volt, de mindig is táncos szeretett volna lenni. Jóval később, amikor már üzletkötőként dolgozott, végre szenvedélyének is hódolhatott, de mindent túl gyorsan akart, így a családjára kevesebb idő jutott. Egy autóbalesetben majdnem elveszítette mindkét gyermekét, ő pedig súlyosan megsérült. Ez volt az a figyelmeztetés, ami minden elképzelhető vészcsengőt egyszerre nyomott meg nála. Változtatnia kell! Nem akarta elfogadni az orvosok szakvéleményét, miszerint nem sok esélye van a teljes felépülésre. Megvívta a legnagyobb harcát – saját magával – megtanult lassítani, megtalálta az egyensúlyt önmagában, állás váltott, sokkal több időt tölt a családjával és felépült minden sérüléséből. Az Egyszer lent podcast új részében Hosszú Judit történetét ismerhetitek meg.

Hallgasd meg a kapcsolódó részt!

Hosszú Judit álmai kezdenek valóra válni

Judit a 30-as évei után lépett rá arra az útra, amiről mindig is álmodott, hogy szerepet kapjon az életében a tánc. Naponta 8 órát gyakorolt, ami igencsak sűrűvé tette a napjait. Akkor még pici volt mindkét gyereke, ám férje sosem kritizálta az elfoglaltsága miatt. Örült annak, hogy van valami, ami ennyire boldoggá teszi a feleségét.

„Irreális mennyiségű időt töltöttem a tánc tréningezéssel, és azt az időt mind nem töltöttem például az óvodás gyerekeimmel. Az agyammal tudtam, hogy én már nem leszek nem tudom micsoda táncos, csak annyira élveztem azt a fejlődést…”

Az augusztusi napon, mikor a baleset történt, barátnőjével találkozott volna. Megbeszélték, hogy Győrben a “biciklis játszótéren” amíg a gyerekei bringáznak, addig ők szuperül elbeszélgetnek majd. Bedobta hátra a két bicajt, beültette a gyerekeket az autóba és elindultak.

A baleset, ami mindent megváltoztat

Az út sem volt olyan jó minőségű, és gyorsan is hajtott… amint érezte a bajt, Judit megpróbálta óvatosan visszakormányozni az útra az autót, de nem sikerült. Keresztbe fordultak, megpördültek. A fákkal szegélyezett úton – ahogy Judit mondja, az univerzumnak köszönhetően – pont egy olyan részen landoltak, ahol volt egy kis rés a fák között, így végül csak az árokba estek.

 „Igazából a fiammal nem nagyon törődtem, mert hallottam, hogy beszél. Láttam, hogy mindenét mozgatja. Ugyan nagyon vészesen nézett ki, mert vérzett mindenhol, de valahogy éreztem, hogy az nem lesz egy komoly dolog, mert különben nem azzal foglalkozna, hogy mi lett a biciklijével…És a lányom meg csöndben volt, és én így hátranyúltam. Ugye nyár volt, aztán volt a lába, hátra nyúltam és így belevájtam a körmömet a lábszára, húsába. És pontosan tudom, hogy ezt azért csináltam, mert tudni akartam, hogy fájdalmat akartam neki okozni, hogy hogy jelezzen. És akkor egy ilyen „a”. Ennyi volt. Abból érzékeltem, hogy ezt ő most így érezte.

És akkor megnyugodtam, mintha minden rendben lenne.”

Érkezik a segítség

Az első arra érkező rögtön fékezett és megállt. Ők azonnal hívták a mentőket. Az oldalára borult autó ajtajai beragadtak, ezért Judit a kitört ablakon adta ki a 4 éves kislányát, majd a 6 éves kisfiát a segítőknek.

Miután kiemelték az autóból, azonnal a gyerekeihez rohant.

A lánya ájultan feküdt az út szélén, a fia magánál volt.

A sziréna hangja egyre erősödött, közeledett a segítség.

Rögzítik Judit nyakát, majd hordágyra fektetik. A kislányával egy másik mentő már száguld a kórház felé. A fia viszont ott ül mellette a mentőben és egy plüssjátékot szorongat, amit az egyik mentőorvos adott neki, hogy picit megnyugodjon.

Csapódik az ajtó, felzúg a sziréna, ők is elindulnak. Útközben Judit felhívja a férjét és remegő hangon, zavartan próbálja elmondani, hogy mi történt. Miközben a párja nyugtatja őt már szedelőzködik siet az intenzívre. Juditot oda viszik.

Sérülések

 „Letörtek a bordáim a gerincemről, kilukadt a tüdőm és a légzsák beküldte a napszemüveget a szemembe, és úgy volt, hogy meg fogok vakulni.”

Bal szeme annyira duzzadt volt, hogy egyáltalán nem tudta kinyitni. Mivel az egyik bordája beleszúródott a tüdejébe, ezért nagyon nehezen kapott levegőt, de sem ezzel sem azzal nem akart foglalkozni, hiszen a lányáról még mindig nem tudott semmit és ez borzasztóan idegesítette.

 A hajnali műszakváltás után az egyik nővér megérkezett a várva várt hírrel: “a lánya jól van. Bár erős agyrázkódást kapott, rendbe fog jönni. Benntartják még megfigyelésre, de a fejfájáson kívül nincs más tünete. Ne aggódjon a doktornénik felváltva olvasnak fel neki meséket”.

Csak három nap után engedték ki az intenzívről. A fájdalmaira egy erős gyógyszert kapott az egyik nővértől.

Ez egy olyan gyógyszer… most már így utólag tudom, ami egy morfin tartalmú cucc, ami a rákos betegek végső stádiumában egy masszív fájdalomcsillapító. És én ebből kaptam egy egészet.

Ennek hatására egy időre elvesztette a tudata felett a kontrollt. Az egyik barátnője szerint, – aki ott ült mellette – órákig mesélt és csak mesélt neki a világról, annak működéséről, nem éppen összeszedett, ám annál viccesebb gondolatok mentén. Még jócskán a gyógyszer hatása alatt volt, amikor végre megengedték, hogy találkozhasson a lányával. 

Judit csak azután tudott érdemben foglalkozni saját magával, miután megbizonyosodott arról, hogy a kislánya is rendben van. Eldöntötte, sőt igazából tudta, hogy meg fog gyógyulni!

Judit új élete

„Hallottam, hogy az osztályon a gyógytornász járkál. És akkor én kibotorkáltam az intenzívről… Bementem és nagyon kedves nő volt egyébként Szabó Kati, nagyon hálás vagyok neki mai napig. Mondtam, hogy nekem balesetem volt, és hogy itt van letörve, és szeretnék tornázni… Rám nézett és kérdezte, hogy és melyik kórteremben vagyok és miért vagyok itt? Hát mondom én, ott az üvegajtó mögött. Mondom, igen, akkor menjek vissza, és majd hat hét múlva beszélgetünk.”

Judit addigi életében semmi rendkívüli nem volt, nem élt át traumákat, nem halt meg közeli hozzátartozója, nem volt beteg, csak akkor volt kórházban, amikor a gyerekei megszülettek. Éppen ezért fogalma sem volt, hogy egy ilyen balesetnek milyen utóhatásai lehetnek, így rettenetesen megrémült, amikor először tapasztalt valami furcsát magán.

Arról, hogyan volt képes feldolgozni a vele történteket, és milyen fontos dolgokat fogadott meg a történtek kapcsán Judit, az Egyszer lent podcast új részében mesélt.