Otthonpszichológia: otthon nélkül nincs egészség

Nagyot fordult velünk néhány éve a világ, amikor a járványintézkedések miatt huzamosabb időre vissza kellett vonulnunk otthonunkba, a távoli munkavégzés terjedésének köszönhetően pedig mára szinte minden lakásban megjelentek a dolgozószobák- és sarkok. Hiába töltünk azonban sok időt a biztonságot jelentő falak között, az ritkán tudatosul bennünk, hogy valójában milyen szoros, megbonthatatlan egységet alkotunk az otthonunkkal, mely az alapvető funkciókon kívül, mint az étkezés vagy az alvás, testi-lelki egészségünk egyik legfontosabb védőbástyája.

Édes otthon: hogyan hat az otthonunk az egészségünkre?

Milyen családi dinamikáról árulkodik, ha nincs közös étkezőasztal és milyen pszichés folyamatok játszódnak le egy betörés után? A témát Hunya Csilla otthonpszichológussal jártuk körbe – igen, a közvetlen életterünk olyan jelentős hatással van a mentális egészségünkre, hogy ezzel külön terápiás terület foglalkozik.

Ritkán gondolunk bele, hogy amikor átfestünk egy falat, engedjük, hogy a gyerekjátékok ellepjék a lakást vagy arról döntünk, hogy a szabadon álló helyiségből dolgozó- vagy sportszobát alakítsunk ki, valójában sokat elárulunk magunkról, a jelenlegi élethelyzetünkről és mentális állapotunkról.

Pedig a tudomány ma már elfogadott tényként kezeli, hogy az otthonunk a pszichés struktúránk szerves része, mellyel folytonos kölcsönhatásban állunk és közben alakítjuk is egymást. A lakásunk, házunk falai nem pusztán passzív hátteret jelentenek számunkra, az alapvető fizikai szükségleteink kiszolgálásán kívül lelki funkciókat is ellátnak.

„Otthon nélkül az ember nem létezhet,

mindenkinek szüksége van olyan térre, ahová elvonulhat, pihenhet, ami biztos menedéket nyújt, bármilyen is a helyzet odakint. Ez éppúgy igaz a japán lakókapszulákban élőkre, mint a kis garzonban albérletező budapesti fiatalra vagy a tanyájáról gondoskodó nagycsaládra. Bizonyos funkciókról akár hajlandóak is vagyunk lemondani, de erről nem” – szögezi le Hunya Csilla otthonpszichológus.

Az otthonod megmutatja, honnan jössz és ki vagy

Ahogy a fentiekből is kiderül, az otthon talán legfontosabb szerepe, hogy biztonságot nyújt számunkra, de hasonlóan lényeges tényező, hogy a személyes életterünkben nem kell megfelelnünk másoknak, lehetünk sebezhetőek, elszunyókálhatunk a kanapén, betegeskedhetünk, szabadon megélhetjük az intim pillanatokat.

Ezen kívül az egyes életszakaszaink közötti folytonossághoz is hozzájárul, sőt, a jelenlegi és jövőbeli identitásunkat is alakítja.

„A nagyszülőktől örökölt bútorok, régi vagy éppen fontos eseményeket megörökítő fotók, emlékek egyfajta keretet adnak a létezésünknek, megerősítik bennünk azt az érzést, hogy tartozunk valahová, vannak gyökereink. Meghatározzák, hogy hogyan tekintünk magunkra, például büszkék vagyunk-e rá, szívesen hívunk-e el barátokat és rokonokat, de még annak is van jelentősége, hogy melyik városrészen található vagy milyen útvonalakon haladunk, amikor hazafelé tartunk” – hívja fel a figyelmet a pszichológus szakember.

Funkciók és rutinok – így tarthatod be az újévi fogadalmakat

A lakásunk tehát tulajdonképpen a testi-lelki alapszükségleteink leképződése és megjelenése a fizikai térben, minden helyiségnek meghatározott funkció és feladat jut, illetve bejáratott rutinok kapcsolódnak hozzá.

A legtöbb ember számára a hálószoba jelenti az otthon középpontját,

ahol a legsebezhetőbbek vagyunk, ahol háborítatlanul pihenhetünk, ezért tartják fontosnak a szakemberek, hogy ezt ne zavarjuk meg elektronikai eszközökkel és a kikapcsolódást zavaró világítással.

Ugyanígy fontos szerep jut a nagyszobának és az étkezőnek, mint közösségi térnek, ezek a szórakozás és az otthoni szociális élet helyszínei. Ha például hiányzik a közös ebédlőasztal, az beszűkült kommunikációról árulkodhat, amit szintén érdemes lehet orvosolni, hogy javuljon a család működésének dinamikája.

Az életterünk berendezésével így közvetlenül is hatással lehetünk napi rutinjainkra: ha például szeretnénk elkezdeni rendszeresen jógázni, érdemes ehhez berendezni egy dedikált teret jógaszőnyeggel és eszközökkel, ez segíthet abban, hogy az elhatározásból szokás legyen.

A veszteség és a változás is tükröződik az életterünkben

A belbecs mellett persze a külcsín is sokat számít, a színek megjelenése vagy a mütyűrök és gyermekjátékok elhatalmasodása is érdekes változásokról tanúskodhat a lakók életében.

Az új életszakaszok, kezdődő nagy szerelmek gyakori kísérője a vibráló, életteli színek megjelenése a lakásban, de az is érdekes lehet, ha az addig makulátlan tisztaságban tartott szobákban eluralkodik a káosz – persze a rendigény szinte mindenkinél más és más, viszont az abban bekövetkező változások valamilyen krízist is jelezhetnek.

„Fontos jelzés lehet ugyanakkor az is, ha éppen az otthonunk nem követi le az életünkbe érkező új helyzeteket. Például, ha egy gyermek születése után görcsösen ragaszkodunk a korábban kialakított terekhez, az árulkodó lehet, de sokszor előfordul, hogy egy szerettünk elvesztése után heteken, hónapokon vagy akár éveken át megőrizzük tárgyaikat, pontosan úgy, ahogy hátrahagyták őket. Ilyenkor biztosan tudhatjuk, hogy a változást még nem sikerült feldolgozni és a gyászfolyamat sem zárult még le” – mondja Hunya Csilla.

Édes otthon: Amikor sérül az otthon biztonsága

Éppen ezért okoz óriási lelki sérüléseket, ha a biztonságosnak gondolt otthonunk falai között ér minket agresszió vagy erőszak, vagy akár csak sok bántó szóval és gesztussal találkozunk.

Ez testi tünetekben is megnyilvánulhat: jól és gyakran kutatott területe például az otthonpszichológiának a betöréseket követő pszichés reakciók vizsgálata.

Ilyen esetekben gyakran tapasztalhatók a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) jelei,

alvászavarokkal, emlékbetörésekkel, akár depresszióval kísérve.

Egy csőtörést követően víz alá került konyha szerepzavart okozhat egy családanyánál, aki hirtelen nem tudja ellátni feladatait és gondoskodni a szeretteiről, míg ha egy tűzben szinte megsemmisül az otthonunk, tárgyaink, emlékeink, akkor valódi gyászfolyamat indul el, amit nagyon nehéz feldolgozni.

„Ilyenkor kulcsfontosságú, hogy a lehető leggyorsabban helyreálljon a megszokott állapot és minél hamarabb visszanyerjük a rutinok és funkciók elvégzésének tereit és sértetlenségét. Sokszor az is sokat segít, ha számíthatunk valakire, aki eligazít minket az intéznivalók között” – hangsúlyozza az otthonpszichológus szakember.

A Generali Házőrző otthon- és életmód biztosítása valóban több, mint puszta lakásvédelem: a szerződők személyre szabhatják a szolgáltatásokat, sőt, olyan kiegészítőket választhatnak, mint a háztartási és számítástechnikai eszközökre kiterjesztett garancia vagy a kisállatbiztosítás.

Számos dolgot elintézhetünk a digitális térben, a díjfizetés és a kárbejelentés is gyors és rugalmas: a kisebb  károkat akár azonnal, real time is rendezheti a biztosító, a hibák kijavítására pedig szakiparosokat ajánlhat az ügyfeleknek, hogy mihamarabb visszaálljon a megszokott rend otthonunkban.

Mivel a Generali számára kiemelt fontosságú az értékkövetés, 2024. április 1-jétől 2025. március 31-ig plusz 10% biztosítási védelmet is kínál a lakásbiztosítások értékállóságának növeléséhez, idén március végéig pedig extraként egy téli szolgáltatás csomagot is igénybe vehetnek a régi és új ügyfelek egyaránt, mely kifejezetten a sípályákon és élményfürdőkben töltött hideg napokon felmerülő károkat esetére nyújt kiegészítő védelmet.