Futás tévhitek: futóedző oszlatja el őket

A futást számtalan tévhit és mítosz övezi. Egyesek szerint fájdalmas, pedig helyes technikával nem az. Mások azt állítják, hogy a futás térdfájást okoz, de ez sem feltétlenül igaz. Vannak, akik pedig azért nem futnak, mert úgy gondolják, nincsenek elég jó formában hozzá – pedig pont ez az a sport, amit minimális edzettséggel is el lehet kezdeni, én onnan szépen, fokozatosan építkezni. Ha az ilyen gondolatok eddig téged is visszatartottak attól, hogy futócipőt húzz, itt az idő, hogy átgondold a dolgokat! A futóedzők az alábbiakban egyszer és mindenkorra megcáfolják a futással kapcsolatos legelterjedtebb mítoszokat.

Mi a Generalinál hisszük, hogy a futás, a sport, a mozgás szeretete kortalan. Szeretnénk partnerek, támogatók lenni abban, hogy a futás a mindennapok részévé váljon, és erősítsen az élet minden területén. Mert hisszük, hogy a mozgásra egy életen át szükség van.

1. Nem vagyok elég jó formában a futáshoz

Ettől felesleges tartani. Menj el bármilyen közösségi futásra vagy futóversenyre, és látni fogod, miért alaptalan ez a félelem – rengeteg különböző korú és alkatú résztvevővel fogsz ugyanis találkozni. Persze vannak közöttük olyanok, akiknek olyan a testalkata, mint a profi futóknak, de nem ez a jellemző. És a jó hír az, hogy ez egyáltalán nem számít.

Kutatások szerint a közepes intenzitású edzés – ebben az esetben futás – segíti a fogyást és javítja az állóképességet. Lehet tehát, hogy nem fogsz olyan gyorsan futni, mint a profik, és nem lesz olyan alakod sem, mint nekik, de ez nem jelenti azt, hogy te ne élvezhetnéd ugyanazokat a pozitív hatásokat, mint ők.

2009-ben a brit komikus, Eddie Izzard jótékonysági célból 52 nap alatt 43 maratont futott le, majd 2016-ban 27 nap alatt 27 maratont teljesített. A tapasztalt sportolónak egyáltalán nem mondható, hízásra hajlamos Izzard a második kihívás után azt nyilatkozta:

„Ha én le tudok futni napi 42 kilométert, bárki képes rá!”

Amikor arról kérdezték, hogyan csinálta, elismerte: „Az elején nem ment túl jól, de aztán fokozatosan egyre inkább belejöttem. Az emberek már csak így működnek.”

2. A futáshoz drága felszerelésre van szükség

A futás az egyik legkevésbé költséges sport, és nagy előnye, hogy egyszerűen kipróbálhatod, mielőtt komolyabb összegeket fektetnél bele. Persze ha rákapsz az ízére, a későbbiekben nyugodtan bővítheted a felszerelésedet:

• futásra tervezett pólókkal,
• GPS-es karórával,
• futáshoz kialakított fülhallgatóval,
• beépített víztartállyal felszerelt futóhátizsákkal és
• olyan csúcstechnológiás futócipővel,

amely álomszerűen kipárnázza a lábfejedet – kezdetben azonban ezek egyike sem szükséges.

Miguel Baptista edző szerint

„a futáshoz semmi más nem kell, mint egy kényelmes futócipő és -zokni, egy rövidnadrág és egy póló”,

bár a női futóknak megfelelő támasztást biztosító fehérneműt is be kell szerezniük. „Persze ha meleg van, érdemes felvenni egy baseballsapkát, hidegben pedig felkapni egy melegítőt és egy kesztyűt – de az alapdarabok egész évben változatlanok maradhatnak.”

A rövidnadrágnak és a pólónak nem is kell kifejezetten futásra tervezettnek lennie, a lényeg, hogy kényelmes darabok legyenek, és ne dörzsöljenek, illetve az sem árt, ha figyelsz az anyagra az izzadás miatt. A futásaidat pedig egy ingyenes futó alkalmazással, amikből van bőven a piacon, a telefonodon is nyomon követheted.

„Az egyetlen dolog, amit mindenképpen ajánlok, az a futócipő és a futózokni beszerzése – mondja Miguel. ­– Ezek távtól és tempótól függetlenül a futófelszerelés legfontosabb elemei. A modern futócipők és -zoknik megtámasztják a lábat, és gondoskodnak a kényelemről futás közben, ezért minden futó számára nélkülözhetetlenek.”

És bár tény, hogy egy jó pár futócipőre és -zoknira könnyen el lehet költeni akár 100 000 Ft-ot is, beszerezhetők nagyon jó alternatívák ennek a töredékéért is.

3. Mindenki engem fog nézni

Sokan azért nem mernek elkezdeni futni, mert attól félnek, hogy az emberek bámulni fogják őket, ahogy levegőért kapkodva végigdöcögnek az útvonalukon. „Bámulni fognak, és nevetni” – pontosít egy kezdő futó, Sarah Burdett, aki nemrég – némileg vonakodva – vágott bele a futásba. A kezdő futók ugyanis gyakran azt gondolják, hogy futás közben lassúak és esetlenek lesznek, folyni fog róluk a víz és teljesen ki fognak vörösödni, a technikájukról pedig messziről látszani fog, hogy hibás.

„Amikor elkezdtem futni, mindig korán reggel indultam el, mert tudtam, hogy akkor nem lesznek olyan sokan az utcákon – meséli Sarah. – De aztán gyorsan rájöttem, hogy ez teljesen felesleges, mert senki nem bámult, és még ha úgy is lett volna, akkor sem számított volna. Lehet ugyanis, hogy a kezdetekben kicsit tényleg ki leszel vörösödve, izzadni fogsz és nem lesz tökéletes a technikád, azt viszont senki nem fogja tudni, mekkora távot futottál már le. És ha te éppen futsz, ők pedig nem, akkor máris te vagy a nyerő!”

4. A futás fájdalmas

„A futás időnként tényleg kellemetlen, de fájdalmat soha nem szabad okoznia – mondja Jo Wilkinson futóedző. – Akkor lehet kellemetlen, ha valaki a kelleténél gyorsabban próbál futni, vagy sérüléssel edz – ilyen esetben ugyanis pihenni kell, nem szabad erőltetni a futást.” A legtöbben azért éreznek fájdalmat, mert túl gyorsan akarnak futni. Jo kifejti, hogy

„az aerob rendszernek 5-20 percre van szüksége ahhoz, hogy bemelegedjen.

Az ezt megelőző időszakban a szervezet nagyobbrészt a laktátrendszerre támaszkodik, ez okozhatja a szúró fájdalmat a tüdőben és a légszomjat. Érdemes tehát lassan elindulni, és kellő időt hagyni az aerob rendszernek arra, hogy megfelelően működésbe lépjen.”

Sok edző azt javasolja, hogy a fájdalom elkerülése érdekében olyan tempóban fussunk, amely mellett adott esetben el tudunk beszélgetni egy futópartnerrel. „Az aerob rendszer beindulása előtt persze alacsonyabb tempó mellett is nehéz lehet folyamatosan csevegni, de a „beszélgetős” tempó mindig jó kiindulási pont, főleg a kezdő futók számára.”

5. A futás árt a térdnek

Ez a tévhit valószínűleg majdnem egyidős magával a futással. A mozgásforma ellenzői előszeretettel hangoztatják, hogy a futás káros a térdnek, és hosszú távon ízületi gyulladást okozhat. Már hogy ne lenne ártalmas – mondják –, hiszen a puha lábfejed kilométereken keresztül döngeti a kemény talajt!

Az igazság azonban az, hogy egy tanulmány sem bizonyította a futás térdre gyakorolt káros hatását, ugyanakkor több kutatás éppen ennek az ellenkezőjére utal. Az egyik ilyen tanulmány például majdnem 20 éven keresztül vizsgált futókat és nem futókat egyaránt, és röntgenfelvételek alapján megállapította, hogy míg a futóknak csak 20%-ánál voltak megfigyelhetőek a térd ízületi gyulladására utaló jelek, a nem futók esetében az arány 32% volt.

Egy másik tanulmány pedig kimutatta, hogy a futás erősíti az izmokat és az ízületeket, és ezzel hozzájárulhat a térdsérülések megelőzéséhez.

„Ideje elfogadni, hogy a futás nem árt a térdeknek

– mondja Tom Goom, klinikai vezető gyógytornász. ­– Fel kell ismernünk, hogy megfelelő intenzitás esetén a futás hasznos, és rengeteg kedvező hatással jár, beleértve az egészséges testsúly fenntartását is, amelyről köztudott, hogy fontos szerepe van az ízületek egészségének megőrzésében.”

Goom szerint a lényeg, hogy megtaláljuk a számunkra kényelmes mértéket, majd fokozatosan növeljük a tempót és a távot. A lábak erősítése keresztedzéssel, megfelelő futócipő használata és a kellő számú pihenőnap beiktatása az edzéstervbe szintén hasznos lehet.

6. Nem vagyok „igazi” futó, mert túl lassú a tempóm

„Ez butaság! – mondja Jo Wilkinson edző. – Bárki futónak minősül, aki fut vagy kocog.” A kezdő futók úgy érezhetik, másokhoz képest túl lassú a tempójuk, de a futásnak pont az az egyik szépsége, hogy rajtad kívül senki nem tudja megmondani, mekkora távot tettél meg, vagy milyen sebességgel futottál eddig. Na és mi van akkor, ha már 500 méter után vöröslő arccal, levegőért kapkodva, a sétatempónál alig gyorsabban kocogsz?

Egyedül te tudod, mekkora távot tettél meg eddig – mások akár azt is feltételezhetik, hogy egy 42 kilométeres futás végére vagy egy 3 perces idővel lefutott kilométer után merültél ki ennyire.„Azt sem szabad elfelejteni, hogy

még a legnagyobb profik, az olimpiai futók is szoktak lassan futni

– emlékeztet Jo. – Sőt, bármilyen megdöbbentően hangzik, időnként akár még gyalogolnak is! A tempód tehát rajtad kívül senkit nem zavar.”

És ha már a gyaloglásnál tartunk…

7. Az igazi futók nem gyalogolnak

Dehogynem – még a legjobb futók is! Sok kezdő gyengeségnek vagy kudarcnak tekinti a gyaloglást, pedig egyáltalán nem az. A legtöbb, kezdőknek szóló edzésterv is a futás és a gyaloglás különböző kombinációira épül. Ezeknél a cél az, hogy idővel egyre többet fuss és egyre kevesebbet gyalogolj, azonban ebből is látható, hogy a gyaloglás elengedhetetlen ahhoz, hogy futóként fejlődni tudj.

A gyaloglásnak még profi szinten is egyértelmű előnyei vannak. 1973-ben Jeff Galloway olimpikon az Egyesült Államokban kidolgozta a futás-gyaloglás-futás módszert, és ezzel próbálta arra ösztönözni a kezdő futókat, hogy ne adják fel az edzést. Idővel azt tapasztalta, hogy a futás és a gyaloglás megfelelő arányát alkalmazó futók egy 21 km-es versenyen átlagosan hét perccel gyorsabb időt futottak.

Azt is megállapította, hogy a módszer segített csökkenteni a sérüléseik számát, és nagyobb motivációt adott a kezdőknek a futás folytatásához. Jo Wilkinson szerint sincs „semmi gond a sétálással. Ha például egy meredek emelkedővel találod szemben magad, nyugodtan sétálj fel rajta! Ez jóval kevésbé megterhelő, és bár így egy ideig lassabban haladsz, mintha futnál, a teljes útvonalat összességében valószínűleg gyorsabban fogod tudni teljesíteni, mivel kipihentebben érsz fel a domb tetejére. Fogadd el, hogy a gyaloglás az edzés szükséges része! Ne tekints rá gyengeségként!”  

8. A futás unalmas

Tény, hogy a futás tud unalmas lenni. Ha minden alkalommal ugyanazon az útvonalon vagy terepen futsz, gyorsan rá fogsz unni, éppúgy, mintha mindennap ugyanazt a szendvicset ennéd ebédre. A futás azonban csak akkor unalmas, ha nem teszel azért, hogy érdekes legyen.

„Ha a szabadban futsz, próbálj meg rendszeresen új útvonalakat keresni

– javasolja Darren Hancock, tapasztalt ultrafutó. – Váltogass az utcai és a terepfutás között, és törekedj a változatosságra, hogy esélyed se legyen ráunni az edzésre!”
Ha úgy érzed, további szórakoztatásra van szükséged

• vigyél magaddal fülhallgatót, és
• hallgass zenét, hangoskönyvet vagy podcastot futás közben

– persze eközben mindig figyelj a környezetedre és a forgalomra! Esetleg kereshetsz egy futópartnert is, akivel beszélgetni tudsz útközben – így garantáltan nem fogsz unatkozni, és biztosan kényelmes tempót fogsz tartani.

A futópadon játszhatsz a dőlésszöggel és a sebességgel, szabadtéren pedig kedvedre váltogathatod a tempót futás közben. „Válassz magadnak egy célpontot, például egy lámpaoszlopot vagy egy padot, és sprintelj el odáig, majd lassíts vissza kocogó tempóra – mondja Darren. – Így nem csak a sebességed fog javulni idővel, hanem változatosságot is csempészhetsz a futásaidba.” A végén pedig az is lehet, hogy rájössz, te is azok közé tartozol, akik számára a futás szellemi felfrissülést jelent.

Egy népszerű, sportruházattal foglalkozó cég 14 000 főt vizsgáló, egyesült királyságbeli tanulmánya megállapította ugyanis, hogy a futók 82%-a szerint a futás segít rendet tenni a gondolataik között. „Futás közben ráérek gondolkozni – mondja Darren. – Át tudom gondolni azokat a dolgokat, amelyekre a nap többi részében nem tudok időt szánni. Egy idő után ugyanis maga a futás folyamata automatikussá válik. Nem kell már arra figyelnem, hogyan veszem a levegőt, hogyan teszem egyik lábamat a másik elé – így ki tudom szellőztetni a fejemet, és tudok a bennem kavargó gondolatokkal foglalkozni. Ha az ember egyszer eljut ide, soha többé nem fog unatkozni.”