Játékfüggőség: A gyerekek 40%-a naponta videójátékozik

A 6-18 éves kicsiket és serdülőket nevelő szülők 80%-a számol be arról, hogy gyermekük rendszeresen videójátékozik. Sőt, közülük is sokan (66%) nyúlnak a kontroller után a mindennapokban – derül ki a Generali a Biztonságért Alapítvány megbízásából készült, a játékfüggőség témáját vizsgáló kutatásból, melyben szülők és gyermekek vallottak videójátékozási szokásokról, a kellemes és a kellemetlen tapasztalatokról, valamint az elmulasztott házi feladatokról.

Számítógépes játékfüggőség

Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által megkérdeztt 800 szülő és közel 600 fiatal részvételével készült felmérésből kiderült, hogy a fiatalok átlagosan heti 8 órát töltenek a gamer világban és elsősorban ebben

• a kikapcsolódás,
• a versengés, és
• a fantáziavilágban való elmerülés motiválja őket.

Ugyanakkor több mint a megkérdezettek fele találkozott már nem neki való tartalmakkal is játék közben. Kevesen tudják, hogy

a videójáték-függőség 2019-ben hivatalosan is felkerült az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegséglistájára,

vagyis az ezzel kapcsolatos zavarokat és testi tüneteket már az orvostudomány is elismeri. A probléma társadalmi jelentőségére reagálva készült el a Generali alapítványának hazai Good Gamer felmérése, melyből az is kiderült, hogy a megkérdezett szülők jelentős hányada maga is szívesen merül el egy-egy videójáték világában,

a gamer anyukák és apukák gyermekei pedig sokkal nagyobb eséllyel (92%) választják ezt a kikapcsolódási formát.

Játékfüggőség gyerekeknél 

A Good Gamer kutatás meglehetősen részletes képet fest a gyerekek videójátékozási szokásairól:

• a 6-18 éves magyar fiatalok 76%-a játszik rendszeresen,
• a fiúk és a 10-16 évesek körében ez az arány még ennél is magasabb.
• Minden negyedik fiatal naponta egyszer,
• 12%-uk viszont többször is elmerül a gamer világban,
• átlagosan pedig heti 8 órát fordítanak erre a szórakozási formára.

Ugyanakkor

a válaszadók 7 százaléka heti 20 óránál is több időt tölt videójátékozással, és ez gyakran megy a tanulás rovására.

A gyerekek kétharmada mulasztotta már el valamilyen kötelezettségét, például a házi feladatának elkészítését emiatt. A felmérés kitér arra is, hogy milyen eszközökön játszanak leggyakrabban a fiatalok: talán nem meglepő, hogy

• legtöbben (74%) okostelefonjukat használják,
• a második legnépszerűbb platform a konzol (42%),
• miközben laptopot, PC-t, és tabletet a gyerekek harmada választ.

Versenyzés és lövöldözés: ezek a tuti befutók

A legnépszerűbbek a versenyzős (pl. FIFA, Need for Speed stb.), a stratégiai (pl. Civilization, Stracraft stb.) és az úgynevezett „lövöldözős” játékok (pl. Call of Duty vagy a Counter Strike). Utóbbi leginkább a fiúk körében népszerű.

Így persze felmerül a kérdés, hogy ez káros lehet a gyerekek személyiségfejlődésére?

Nos, a szakértők szerint az eddigi kutatások kismértékű együttjárást találtak csupán az erőszakos videójátékok és az agresszió között, ami valószínűleg kétirányú. Vagyis az agresszívebb személyek nagyobb arányban játszanak erőszakos játékokat, valamint az erőszakos játékok kis mértékben növelhetik az agresszióra való hajlamot.

Azt azonban, hogy az agresszióra való hajlam mikor és hogyan nyilvánul meg, rengeteg tényező befolyásolja. Például a családi háttér és a körülmények, továbbá a pszichés problémák, amelyek között a videójátékok hatása meglehetősen csekély.

A játékfüggőség veszélyei

Miközben a szülőket gyakran tölti el félelemmel gamer gyermekük biztonsága és egészsége, a kicsik korántsem aggódnak ezen ennyire. Mindössze negyedük tart attól, hogy esetleg negatív következményei lehetnek a digitális térben eltöltött felhőtlen perceknek.

Szerintük a vírusok letöltése, a fiókjuk feltörése és az adatlopások jelentik a legnagyobb kockázatot, problémát. Pedig érdekes módon éppen ezek a fenyegetések bizonyulnak a legritkábbnak.

Sokkal gyakoribb, hogy a gyermek nem neki való tartalmat lát (53%-nak van már ilyen élménye), továbbá egy ismerős, vagy egy idegen bántó szavakat, esetleg bármi olyat ír neki, ami rossz érzéseket kelt benne. Ezt valószínűleg a szülők is felismerik, negyedük ugyanis

kifejezetten aggódik a játék során felmerülő zaklatás, verbális bántalmazás miatt.

A szakértők felhívják a figyelmet: azzal tudnak a felnőttek a legtöbbet segíteni a gyermekeknek a káros hatások minimalizálásában, ha felelős és tudatos gamerré nevelik a gyermekeket, illetve rendszeresen és őszintén beszélgetnek velük a veszélyekről – mind otthon, mind az iskolában.

Videójátékok a pszichológus szemével

„Heti 8 óra kicsivel több, mint napi egy óra. Ezt az időmennyiséget általában össze lehet egyeztetni más feladatokkal és szabadidős tevékenységekkel, vagyis nem vesz el időt más fontos tevékenységektől (pl. sport, művészetek, barátokkal töltött idő).

A nemzetközi kutatások eredményei ennél magasabb napi átlagos óraszámot közölnek, körülbelül két órányit. Ami fontos – és egybeesik az Amerikai Gyermekorvosok Társaságának ajánlásával is – az az, hogy a gyerekeknek

• napi 8-10 órát kell aludniuk,
• körülbelül 1 órát javasolt mozogniuk (pl. sport),
• el kell végezniük az iskolai és otthoni feladataikat,
• megfelelően kell táplálkozniuk, és
• javasolt a lefekvés előtti egy órát képernyőmentes tevékenységekkel tölteni.

Amennyiben ezek mind megvalósulnak, a fennmaradó időben nyugodtan megengedhetik a szülők a videójátékokat is„ – véli Király Orsolya, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének kutatója.