Rend a lelke mindennek – hogyan hat ránk az otthonunk?

Biztos pont, biztonság az otthon? Állandó feladat? A családi élet színtere? Mindannyiunk számára mást jelent az otthonunk, máshogy érzünk vele kapcsolatban. Egy dolog viszont egészen biztos: az otthonunk,  a légkör, amelyben élünk, hat ránk, még akkor is, ha ezt nem érezzük nap mint nap. Lássuk, hogyan befolyásolja a mindennapjainkat az a hely, amelyben élünk!

Te és az otthonod – hogyan vélekednek erről a magyarok?

Hogyan gondolunk az otthonunkra? Mi jut eszünkbe először, ha a helyre gondolunk, amelyben élünk? A Generali 2024. februárjában készített egy reprezentatív kutatást: 1000, 16-75 év közötti magyar lakost kérdeztek meg arról, hogyan vélekednek az otthonukról, és milyen érzelmek fűzik őket hozzá.

Az eredmények azt mutatják, hogy igencsak szeretjük a helyet, amelyben élünk: a saját otthonban élők 79%-a, a bérelt otthonban élők 65%-a szereti igazán jelenlegi lakhelyét.

A kutatásból az is kiderült, hogyan gondolnak a magyarok az otthonaikra: a megkérdezettek több, mint fele vélekedett úgy, hogy az otthona a családi élet színtere, illetve a hely, ahol megpihenhet – de persze voltak olyanok is (13%) akik leginkább a rengeteg feladatot kapcsolták az otthonukhoz.

Ez érthető is, hiszen valljuk be: ahhoz, hogy valóban kényelmes,

praktikus otthont alakíthassunk ki, sokszor rengeteg erő, energia és pénz szükséges.

A kutatásból kiderült az is, hogy a magyarok számára a kényelem az elsődleges szempont az otthonuk berendezésekor, de fontos tényező volt még a válaszadók szerint az anyagi helyzet, a praktikum, az egyszerűség és a fenntarthatóság is – ellenben a divatot, mint szempontot például elenyésző mennyiségben jelölték meg a válaszadók (5%) otthonuk kialakításakor.

Otthon: a hely, amelyben élünk

Ahogy az aktuális időjárás, vagy a színek, amiket viselünk, úgy a környezet is hat ránk, a lelkivilágunkra, a pszichés jóllétünkre. Hiszen otthon sem mindegy a világítás, mekkora fényt kap például a lakás, vagy az, hogy rend vagy káosz vesz bennünket körül. Érdemes akár csak megfigyelni,

mennyire másként érzi magát az ember akkor, ha rend és tisztaság van az otthonában,

mint amikor eluralkodik a káosz.

Biztosan te is jártál már úgy, hogy hazatérve elég kaotikus látvány fogadott, emiatt pedig veszekedés lett a kommunikáció vége a gyerekekkel/lakótársaddal/partnereddel. Ez egyáltalán nem véletlen: míg a rendezett környezet kutatások szerint is nagyban segíti a koncentrációt, a kiegyensúlyozottságot, ezzel szemben a rendetlenség a legtöbb ember számára akár érzelmi túlterhelést, stresszt is okozhat a kutatások szerint.

A káosz ugyanis azt eredményezi, hogy az agy számára komoly feladat lesz megtalálni a fókuszt.

Kutatások szerint azonban az agy jobban preferálja az egyszerűséget, az egy feladatra való koncentrációt a multitaskinggal szemben. A rend viszont segít csökkenteni a figyelmünkért folytatott versenyt és csökkenti a mentális terhelést.

Ám mint szinte minden, ez is olyan dolog, amihez lehet alkalmazkodni, vagy megtanulni alkalmazkodni: vannak emberek, akik jobbak lehetnek másoknál a zavaró tényezők figyelmen kívül hagyásában, számukra kevésbé okoz problémát mondjuk az, ha körülöttük beszélgetnek, zajonganak – és vannak olyanok is, akik a legkisebb nesztől vagy rendetlenségtől is képtelenek dolgozni.

Másként hat a rend és a káosz a nőkre, mint a férfiakra

Nem meglepő, hogy a kutatások szerint a nők kevésbé viselik jól a kaotikus környezetet, mint a férfiak. Egy korábbi, 60 házaspár bevonásával készült kutatás eredményei szerint például a zsúfolt és stresszes otthonokban élő nőknél magasabb volt a kortizol (stresszhormon) szintje, és fokozódtak a depresszió tünetei.

Ezzel szemben a tanulmányban részt vevő

férfiak nagy részét nem befolyásolta a környezetük állapota.

A kutatók teóriája szerint az ok abban keresendő, hogy a nők érzik jobban azt, hogy felelősek az otthon milyenségéért, az ő „dolguk” a rend, a tisztaság fenntartása.

Ám fontos megjegyezni, hogy a kutatás szerint a rendetlenség nem mindig probléma, hiszen képtelenség állandóan a tökéletességre törekedni, és nem valószínű, hogy egy átlagember otthona minden percben úgy fest, mint a lakberendezési magazinokban látott csodaotthonok.

Valójában a rendezetlen terek fokozott kreativitást is eredményezhetnek – érdemes megnézni mondjuk a művészek vagy a kimondottan kreatív szakmát űzők otthonait.

Érdemes mindenkinek egyénileg kitapasztalnia, mire van igénye a lakóhelyét illetően, és észben tartani, hogy bár állandó rendetlenségben élni nem produktív, de a tisztaság perfekcionizmusára való törekvés is kontraproduktív lehet. Maga a perfekcionizmus ugyanis túlterheltséggel, szorongással és rossz mentális egészséggel jár együtt.