Bajcsi Norbert – drogos, volt hajléktalan és játékfüggő

Bajcsi Norbert ma építésvezetőként dolgozik, emellett iskolákban tart drogprevenciós előadásokat, és több szervezetnél is önkénteskedik. Öt és fél évvel ezelőtt hajléktalanként az utolsó forintjait is elitta, eljátszotta és eldrogozta. Kizárólag a függőségei mozgatták és irányították. Hogyan lehet felállni az utcáról, és kikeveredni az egyre lejjebb vezető spirálból? Hogyan lehet lemondani a szenvedélyről, és tiszta, józan életet élni? Az Egyszer lent podcast 4. évadában Lovas Rozinak mesélt magasságokról és mélységekről Bajcsi Norbert.

Hallgasd meg a kapcsolódó részt!

Bajcsi Norbert gyermekkora

Bajcsi Norbert gyermekkora finoman szólva sem volt irigylésre méltó. Nagyon sok erőszakot látott alkoholista szüleitől; kopott, lyukas holmikban járt iskolába, a nagymamája csomagolt neki ennivalót, amikor tudott – ezeket a szendvicseket majszolta halkan a szünetben, ahogy nézte az osztálytársait, miközben szorongott és rettegett attól, hogy valaki megszólítja.

„Nagyon sok erőszakot láttam. Otthon rengeteget, nagyon-nagyon súlyos dolgokat, amikor

verték egymást a szüleim,

és kihangsúlyozom, hogy nemcsak az apám verte az anyámat, hanem voltak fordított esetek is. Aztán lett egy nevelőapám, akinél ugyanez megtörtént”

Norbert nagyon szorongó gyermek volt, kisebbségi komplexusokkal, és állandóan zavarban volt. Mindig megkapta, hogy nem jó semmire, ez pedig annyira beleivódott a gyermekbe, hogy később is nagyon nehezére esett bárhol felszólalni.

„Azt éreztem gyerekként, hogy

a szüleimnek fontosabb az alkohol, fontosabb a gyógyszer, mint én.

Aztán utána fontosabb lett az édesanyámnak a nevelőapám, mint én. Egyfajta menekülésbe kezdtem otthonról. A szeretetet hiányoltam. Nyilván ezt nem tudtam akkor így megfogalmazni. Egy olyan szeretetre vágytam, ami önzetlen szeretet”

Norbert élete az alkoholista szülőkkel

Az otthoni légkör annyira fojtogató volt, hogy iskola után rögtön a közeli játszótérre, vagy sportklubba menekült. Csapódott, ahová tudott, de mindenhol kívülállónak érezte magát. Valahol mélyen, zsigerileg érezte, hogy máshol a családi élet nem olyan, mint náluk.

Otthon esélye sem volt megírni a leckét, vagy rendesen pihenni, hiszen estére rendszerint

alkoholgőzös erőszakba torkollott a már kora délután elkezdődő iszogatás.

Ha mindez még nem lett volna elég, osztálytársai egyre többet cikizték a ruházata, a lyukas cipője, és az alkoholproblémával küzdő szülei miatt, akik olykor részegen mentek érte az iskolába.

Ahogy Bajcsi Norbert egyre magányosabb lett, úgy húzott fel egyre vastagabb falakat maga köré, hogy megvédje magát az újabb fájdalmaktól és bántásoktól. Az addig csendes kisfiúból problémás kiskamasz lett.

Egy nap felfigyelt a telepen egy idősebb fiúkból álló BMX-bandára. Ittak, cigiztek, törtek-zúztak. Mindent megtett, hogy hozzájuk tartozhasson, és életében először ezek között a renitens fiúk között érezte magát otthon.

Velük próbálta ki először a drogokat is, 13 évesen.

Bajcsi Norbert drogozni kezd

Saját bevallása szerint Norbertben volt félelem, tényleg kipróbálja -e a különféle szereket. Bár a tanárok, a szülők mindig mondták, hogy drogozni nem szabad,

a vágy, hogy tartozzon valakihez, mindent felülírt.

Aztán jött az extasy. A színes tabletta okozta keserű íz nem hagyta el a nyelvét, ahogy lehúzta kólával. Percekkel később a szer már dolgozott a szervezetében, és Bajcsi Norbert valami olyat tapasztalt meg, amit eddig még soha.

A drog elcsendesítette benne a zaklatottságot, és megadta neki a belső nyugalom illúzióját.

Ez az illúzió a fiatalkorúak börtönében ért véget,

ahova lopások miatt zárták be, 17 évesen. A változáshoz nem sok segítséget kapott, ellenben találkozott sok-sok hasonló sorsú fiúval, akik között csak megerősödött benne az érzés, hogy ő ide tartozik.

Azt gondoltam, hogy a börtöntől valaki lettem, hogy a börtön csak megerősített. És amikor kijöttem újra drogosok, bűnözők közé kerültem, akiknél inkább előny volt, mint szégyen”

Bajcsi Norbert és a szerelem

A játékszenvedély valahol mindig benne élt, de a játék fékezhetetlen mámora, a nyerés utánozhatatlan öröme igazán a börtönben kapta el. A kártyajátékok mellett a sportfogadások is bejutottak a zárkák közé, senki nem tudta pontosan, ki mire fogadott, de a tét óriási volt. Aki sokat bukott, megnehezítette magának a benti létet, aki jól tippelt, az nyeregbe került.

A börtön elhagyása után ismerte meg Norbert az első feleségét, aki teljesen más volt, mint bárki Norbi életében. Biztos, jól szituált családi háttér volt mögötte.

Őszintén kíváncsi volt Norbira, segíteni akart rajta.

Hamar össze is házasodtak és Norbi hirtelen egy olyan életbe csöppent, amire mindig is vágyott. Nem kocsmázott, nem játszott, nem drogozott, mindezt a feleségének hála. De a szerelem, az anyagi és szellemi biztonság, csak ideiglenes sebtapasz volt.

Arról, hogyan alakult Bajcsi Norbert és első felesége házassága, és hogyan jutott a férfi az eddigieknél is sokkal mélyebbre, majd hogyan jutott túl élete legnehezebb időszakán, az Egyszer lent podcastben mesélt Lovas Rozi színésznőnek.