Hogyan csökkentheted a karbonlábnyomodat?

Az éghajlatváltozás hatásait mindannyian a saját bőrünkön érezzük. Már a húszas-harmincas éveikben járók is tapasztalják, hogy egyre melegebbek a telek és a nyarak is, hogy egyre kevesebb csapadék hullik, és egyre nagyobb gondot okoz a szárazság. Éppen ezért egyre többen érzik személyes felelősségüknek, hogy saját életvitelükkel minimalizálják a környezetre gyakorolt hatásukat, azaz a karbonlábnyomukat. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan tehetünk hétköznapi szinten a klímaváltozás ellen, és miket tehetünk a karbonlábnyom csökkentése érdekében, hiszen minden aprónak tűnő dolog számít, ha a bolygónk jövőjéről van szó.

Mi a karbonlábnyom?

A karbonlábnyom az a mutató, mellyel meghatározhatjuk emberek, szervezetek vagy országok hatását a klímaváltozásra. Ez a szám megadja, hogy egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi üvegházhatású gáz kerül közvetetten és közvetlenül a levegőbe.

Minél nagyobb egy személy vagy vállalat karbonlábnyoma, annál jelentősebb hatást gyakorol az éghajlatváltozásra és ennek következményeire. Így ez a mérőszám áttételesen azt mutatja meg, mennyire bánunk takarékosan az erőforrásainkkal. A karbonlábnyom mértékegysége: tonna szén-dioxid-egyenérték/fő. Az egyéni karbonlábnyomot számos tényező határozza meg, így mindennapi életünk során számos dolgot tehetünk, hogy csökkentsük saját hatásunkat a minket körülvevő környezetre.

Karbonlábnyom csökkentése: Életmódbeli változtatások

Közlekekedés

Ha a szén-dioxid-kibocsátásra gondolunk, legtöbbünknek először a közlekedés jut eszébe. Az Európai Parlament mérése alapján az uniós szén-dioxid-kibocsátás majdnem 30 százalékáért a közlekedés felelős, amelynek 72 százaléka a közúti közlekedésből származik. A legkézenfekvőbb megoldás, hogy egyéni szinten mindannyian a lehető legkevesebbet üljünk autóba, helyette

válasszuk a közösségi közlekedést, az autómegosztás lehetőségét,

a kerékpározást vagy a gyaloglást! Ez utóbbiakkal egészen biztosan testünknek-lelkünknek is jót teszünk, ráadásul a bolygónkat is óvjuk. 

De mit tehetünk, ha mindenképpen az autónkat kell használnunk? Ebben az esetben is vannak megszívlelendő szempontok, melyek segítségével csökkenthetjük a karbonlábnyomunkat. Az első ilyen az autó típusa. Amennyiben lehetséges, a következő autóvásárlásnál

figyeljünk az autó fogyasztására, válasszunk hibrid típusú vagy elektromos autót.

Az autó rendszeres karbantartásával is csökkenthetjük a kibocsátást, sokat számít például, hogy ne közlekedjünk lapos kerékkel, mert úgy nagyobb a fogyasztás. Nagyon fontos, hogy vezetési stílusunk is nagyban hozzájárul a járművünk üzemanyag-hatékonyságához: a sebességkorlátozások betartásával, a motorfékkel és a korai sebességváltással csökkenthető a fogyasztás.

Utazásaink, nyaralásunk megtervezésénél is törekedhetünk arra, hogy minimalizáljuk a károsanyag-kibocsátásunkat. Az utóbbi évtizedekben fellendülő turizmus a klímaváltozás egyik legfőbb oka, hiszen az egyre gyakoribb és egyre távolabbi utazások komoly terhelést jelentenek a bolygónknak. Válasszunk hazai úti célt, vagy autóval, busszal, vonattal elérhető desztinációt, hiszen a témában készült kutatások és tanulmányok egyaránt arra mutatnak rá, hogy a repülő a leginkább környezetszennyező utazási eszköz.

Fogyasztói szokások

A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, valamint az élelmiszerek szállítása egyaránt terhelik környezetünket, ezért nagyon fontos, hogy a bevásárlás, az étkezések során tudatosan törekedjünk arra, hogy étrendünk a lehető legkisebb terhet jelentse a bolygó számára.

Az egyes élelmiszerek karbonlábnyoma nagyban eltérő lehet, de alapszabálynak tekinthetjük, hogy a lehető legjobb mindig az, ha helyi és szezonális ételek adják étkezéseink alapját. Kutatások azt is kimutatták, hogy

kisebb terhet ró a környezetre, ha otthon készítjük az ételeinket,

mint ha étteremben fogyasztjuk el, vagy rendelünk.

Mindenképpen jót teszünk a bolygóval, ha törekszünk rá, hogy csökkentsük a húsfogyasztásunkat, hiszen az állati eredetű élelmiszerek karbonlábnyoma mindig nagyobb, mint a növényieké. A legegyszerűbb pedig talán az, ha odafigyelünk arra, hogy ne pazaroljuk az élelmiszereket.

És mit tartsunk szem előtt akkor, amikor ruhát, műszaki cikket, bútort, vagy bármi egyebet vásárolunk? Elsősorban azt, hogy valóban szükségünk van-e rá. A másik kérdés, amit feltehetünk magunknak, hogy beszerezhetjük-e ugyanazt használtan, de jó állapotban? A divatipar az egyik leginkább szennyező és kizsákmányoló iparág, ezért indult el a slow fashion mozgalma, amely arra buzdít, hogy etikusan előállított vagy használt ruhákat vásároljunk, törekedjünk minimalizálni a gardróbunkat, és mi is adjunk tovább felesleges darabjainkon – erre ma már többféle applikáció is létezik.

Karbonlábnyom csökkentése: Takarékoskodás az otthonunkban

Hogyan csökkenthetjük a lakóhelyünk kibocsátását? Magyarországon a lakóépületek fűtése teszi ki az összes energiafogyasztás 32%-át, amivel az összes CO2-kibocsátáshoz 36%-kal járul hozzá. Korszerűsítéssel, hőszigeteléssel, nyílászárócserével minimalizálhatjuk ezt a kibocsátást, de pár apró új szokás bevezetése is sokat jelenthet az otthoni fogyasztás csökkentése szempontjából: 

• állítsuk egy-két fokkal hűvösebbre a termosztátot, és öltözzünk fel melegebben,
• nyáron állítsuk pár fokkal melegebbre a klímát,
• váltsunk takarékos izzókra,
• zuhanyozzunk rövidebb ideig,
• ne hagyjunk feleslegesen felkapcsolva lámpát,
• éjszakára húzzuk ki az elektromos berendezéseket,
• fűtéskor és hűtéskor tartsuk jól zárva a nyílászárókat, és napi egyszer-kétszer, pár perces alapos szellőztetésekkel frissítsük a lakás levegőjét,
• mindig tele mosógéppel mossunk,
• napsütéses időben a szárítógép használata helyett inkább teregessünk ki. 

Tudatos életmóddal és egyszerű, de hatékony új szokások bevezetésével mindannyian sokat tehetünk a környezetre gyakorolt hatásunk csökkentéséért. Ha pedig kíváncsi vagy, mekkora a saját karbonlábnyomod, ezzel a kalkulátorral kiszámolhatod.