Kár esetén sokba kerülhet az alulbiztosítottság
A Magyar Biztosítók Szövetségének tájékoztatása szerint az alulbiztosítottság jelenti a vagyonbiztosítások legnagyobb kockázatát. „Márpedig mind a vállalkozói, mind a lakásbiztosítási szerződések esetében gyakran fordul elő, hogy a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget” – hívja fel a figyelmet MABISZ.
Mi az az alulbiztosítottság?
A Szövetség közleménye szerint a lakás- és társasház biztosításoknál szerződéskötéskor a biztosítók rendszerint felajánlják azt a minimális biztosítási összeget (négyzetméter árat), amit, ha az ügyfél elfogad, legtöbbször mentesül az alulbiztosítottság következményei alól. „Vállalati biztosításoknál azonban nincs ilyen lehetőség, mert az épületek, valamint az ingóságok tekintetében sem homogén a biztosított állomány. Pedig nagyon jelentős értékekről van szó: jóllehet a vállalati vagyonbiztosítások száma a lakossági vagyonbiztosításoknak alig hat százalékát érik el, de az előbbiből származó díjbevételek megközelítik az utóbbinak a felét” – írják, a Generali azonban ebből a szempontból kivételt képez.
A Generali Biztosítónál a kis- és középvállalkozásoknak kínált Vagyonőr vállalati vagyonbiztosítás termékünkben bizonyos épületparaméterek (építési mód, terület) megadása esetén az épületek vagyoncsoportra minimális biztosítási összeget ajánlunk. Ezen összeg elfogadásakor a biztosított épületre vonatkozóan
ügyfelünk mentesül az alulbiztosítottság következményei alól!
Fontos, hogy ennek fenntartása érdekében a Biztosító által javasolt értékkövetéseket el kell fogadni. Más vagyoncsoportok esetén nem alkalmazunk javasolt minimális biztosítási összegeket, így nagyon fontos a biztosítási összegek gondos meghatározása.
Felkeltettük az érdeklődésedet? Szeretnéd biztonságban tudni a cégedet? Érdekelnek a Generali Vagyonőr vállalati vagyonbiztosítás részletei? Töltsd ki az alábbi formot, és kollégáink hamarosan visszahívnak!
Az alulbiztosítottság következménye
Az alulbiztosítás következménye az úgynevezett pro rata, vagyis aránylagos kártérítés, amikor a károsult a keletkezett kárnak csak egy részét kapja meg a biztosítótól. Például, ha a biztosított épület tényleges értéke 150.000.000 Ft, de a megkötött vagyonbiztosításban a biztosítási összege csak 75.000.000 Ft. „Ez esetben teljes kár esetén a biztosító legfeljebb ezt az összeget fogja kifizetni a károsult részére, és részkár esetén is mindig a kárösszeg 50 %-át” – figyelmeztet a Szövetség.
Azaz a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, amilyen mértékben a vagyontárgy tényleges értékét biztosították,
hiszen a társaság a vagyontárgynak csak egy része után szedett biztosítási díjat. „A biztosítási összeg a kár esetén fizethető legmagasabb szerződés szerinti összeg, a vagyontárgy tényleges értéke pedig az az összeg, amelyre a biztosításnak szólnia kell. A teljes körű kártérítéshez fontos tehát, hogy ez a két dolog egyezzen” – teszik hozzá.
Hogyan kerülhető el az alulbiztosítottság?
A vagyontárgyak értékével, biztosítási összegével ráadásul nemcsak szerződéskötéskor kell foglalkozni, hanem
érdemes időt szentelni a folyamatos felülvizsgálatra, a biztosítási összegek aktualizálására.
Ennek elmaradása ugyanis kellemetlen következményekkel járhat. Ahogy korábbi, Alulbiztosítás: Előfordulnak idehaza is alulbiztosított otthonok című cikkünkben írtuk, sokan csak a káreseményt követően szembesülnek azzal, hogy a biztosító nem a teljes veszteséget téríti meg a számukra, mivel a szerződésük nem követte például
- az ingatlanárak növekedését,
- az építőanyag árak emelkedését, vagy éppen
- a háztartás vagyonának bővülését.
A helyes biztosítási összegnek, azaz a vagyontárgyak tényleges értékének a megállapításához többféle értékelési mód is használható. E tekintetben is jó tanácsokkal szolgál a MABISZ Ipari- és Technikai Biztosítási Bizottságának a tájékoztatója, amely a vállalati, közép- és kisvállalkozói szféra szereplői részére tartalmaz hasznos ismereteket az alulbiztosítás témájában.
A Szövetség szerint fontos azonban megjegyezni, hogy a tájékoztató csak általánosan foglalkozik a témakörrel. Az egyes társaságok biztosítási feltételei a jogszabály által meghatározott körben eltérhetnek. „Bármely konkrét kérdésben teljes eligazítást csak az adott biztosítónál érvényesen megkötött vagy javasolt szerződés feltételeinek ismerete nyújt.”
