Erre figyelj, ha a gyerek videójátékot szeretne karácsonyra

Mire érdemes figyelni, ha a gyermekünk videójátékot kér karácsonyra? A kérdés nagyon sokakat érint, hiszen a Generali Good Gamer kutatásából korábban kiderült, hogy a 6-18 éves magyar gyerekek háromnegyede játszik, átlagosan hetente 8 órát. A kutatást megrendelő Generali a Biztonságért Alapítvány felkérésére Király Orsolya, az ELTE PPK, Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusa segített értelmezni a kapott eredményeket.

A Good Gamer kutatásból pontos képet kaphattunk a magyar gyerekek szokásairól, és a szüleik videójátékozással kapcsolatos attitűdjeire és félelmeire is fény derült. Továbbá megtudhattuk azt is, hogy a videójátékozás ma már megkerülhetetlen téma szinte minden háztartásban.

Király Orsolya: „Ne játsszon olyasmivel, ami ijesztő a számára”

A szakértő szerint a videójátékokkal akkor nincs gond, ha jól használjuk őket, és betartjuk a korhatárra vonatkozó előírásokat. „Az Amerikai Gyermekorvosok Szövetsége 2-5 éves kor között maximum napi 1 óra képernyőidőt javasol, ám ebben nemcsak a játék van benne, hanem a tévézés is. Ez az ajánlás nincs kőbe vésve, de iránymutatásnak jó.

Az 5-17 éves kor közötti korosztály számára az az ajánlás, hogy akkor engedjük őket játszani, ha a fontos napi tevékenységek nem „sérülnek”. Tehát ha megvan a napi 8-10 óra alvás, végeztek az iskolában, kész vannak az ottani és az otthoni feladatok, megvolt a napi legalább egy óra aktív mozgás, végül maradt idő a családdal közös beszélgetésekre, és a barátokkal való játékra” – véli Király Orsolya, aki szerint ha ezeken felül szeretnének a gyerekek az online térben játszani, akkor megengedhetjük nekik.

Fontos azonban, hogy minél kisebbek a gyerekek, annál inkább vegyük figyelembe a korhatárra vonatkozó ajánlást. Illetve azt is, hogy ne hagyjuk a kis gyerekeket túl gyors, túlságosan ingerdús (sok szín, villogás, gyors képváltások) játékokkal játszani.”

Ne játsszon olyasmivel, ami ijesztő a számára. A videójátékokban látható felnőtt tartalmakról pedig beszélgessünk a kamaszokkal!

„A sokszor ártalmasnak tartott lövöldözős játékok sem egyértelműen rosszak vagy jók. Ha barátokkal játszik, ahol a hangsúly az együttműködésen, a közös fejlődésen van, és a játék nem ijesztő a gyerek számára, akkor ésszerű keretek között, nyugodtan lehet hagyni ilyen típusú játékokkal is játszani„ – mondja a szakértő.

Videójáték: Mit tehet a szülő?

Az említett vizsgálat arra is rámutatott, hogy a szülők 61%-a egyáltalán nem gondolja, hogy a videójátékozás veszélyes tevékenység lenne gyermeke számára. Király Orsolya szerint az a legfontosabb, hogy a szülő tudja,

• mit szeret a gyerek,
• mit élvez a játékokban,
• miért játszik, és
• mi motiválja.

Majd pedig ehhez igazítsák a játékokat, lehetőleg közös döntés alapján.

„A gyerekeket – lehetőség szerint – be kell vonni a játékokról szóló döntéshozatalba. Meg kell hallgatni őket, hogy mit szeretnének és miért.

Törekedni kell arra, hogy figyelembe vegyük az igényeiket.

Így van ez a játékra vonatkozó szabályozással is. Ebbe is érdemes bevonni a gyerekeket, beszélgetni velük arról, hogy miért szükségesek a szabályok és a korlátok. Hogy nekik mi a jó abban, ha nem játszanak állandóan, vagy ha közösen választjuk ki, mit játszhatnak.

Ha érzik, hogy az ő véleményük is fontos és számít, együttműködőbbek lesznek, szívesebben és könnyebben fogják betartani a szabályokat is” – állítja Király Orsolya.

Az egyszerűbb játékok a legnépszerűbbek

Talán nem meglepő módon a gyerekek nem bonyolítják túl a videójátékhoz való viszonyukat: azért játszanak, mert

• élvezetet lelnek benne,
• kikapcsolódnak közben (64%),
• szeretnek versenyezni és egy
• fantáziavilágban elmerülni.
• Unaloműzőként a válaszadók 37%-a használja.

A feszültségoldás és gondolatelterelés, mint motiváció, egyik korcsoportban sem jelenik meg dominánsan, de 10 éves kor felett hangsúlyosabb, mint a kisebb gyermekeknél.

Az egyszerűbb játékok a legnépszerűbbek a gyerekek körében. A lövöldőzős és a versenyzős, valamint az alkalmi „pötyögős” játékokkal a megkérdezett gyerekek majdnem fele játszik, míg a komolyabb figyelmet, stratégiát és elköteleződést igénylőkkel mindössze negyedük-harmaduk.

A kutatás kitért arra is, hogy van-e bármilyen félelmük a gyerekeknek a videójátékokkal kapcsolatban. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyerekek alapvetően nem aggódósak, mindössze negyedük fél amiatt, hogy vírust tölt le játék közben.

A játékfiókjuk feltörésétől és a személyes adataikkal való visszaéléstől a harmaduk tart.

Sokkal gyakoribb ezeknél, hogy a gyermek nem neki való tartalommal találkozik játék közben (53%-nak van ilyen élménye), vagy, hogy egy ismerőse, vagy akár egy idegen bántó szavakat vagy bármi olyat ír neki, ami rossz érzéseket kelt benne.

Hallgasd meg most a kapcsolódó részt!

Király Orsolya: „A közös játék mindig jó”

Az ELTE adjunktusa úgy véli, a közös játék mindig jó, ha ezt mindkét fél szívesen teszi. Vannak családi mozgásos sportjátékok például, melyek kiválóan alkalmasak a közös játékra. Ez egy közös élmény, közös beszélgetési téma, amely során könnyebben és jobban meg tudjuk ismerni egymást. Sokszor a közös játék hatására a gyerek olyasmikről is fog beszélni, amikről amúgy nem mesélne.

„A fontos az, hogy a szülők legyenek nyitottak, nézzék meg a játékokat, próbálják ki azokat ők maguk is, és figyeljék, mi tetszik a gyermeküknek. Így az esetleges negatív hatásokat is időben észlelhetik és orvosolhatják” – hangsúlyozza Király Orsolya.