Aszály, jég, vihar: így változik a mezőgazdasági kockázatok térképe
Az aszály ma már nem egyszeri, rendkívüli esemény a magyar mezőgazdaságban, hanem visszatérő kockázat. A 2022-es történelmi kárév, a 2025-ös súlyos, de részben enyhülő szárazság, valamint a 2026-os szezon kedvezőtlen kezdete egyaránt arra figyelmeztet: a termelőknek egyre tudatosabban kell készülniük az időjárási szélsőségekre.
„A gazdálkodóknak nem érdemes kivárniuk a biztosítás megkötésével vagy megújításával. A jég és a vihar bármikor jöhet, káresemény után pedig már nincs lehetőség fedezetet kötni.” – Bordás Imre, a Generali Biztosító mezőgazdasági biztosítási területének vezetője
2019 óta egyre súlyosabb probléma az aszály
Az időjárás mindig is a mezőgazdaság egyik legfontosabb tényezője volt. Ma viszont egyre több gazdálkodó érzi úgy, hogy az időjárás már nem egyszerűen kihívás, hanem kiszámíthatatlan üzleti kockázat. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez különösen igaz az aszályra: ami korábban inkább időszakos probléma volt, mára a hazai növénytermesztés egyik tartósan jelen lévő fenyegetésévé vált.
A magyar mezőgazdaságban 2019 óta folyamatosan megjelent és fokozódott az aszálykár. A 2022-es év pedig sokak számára fordulópont volt: a szárazság olyan mértékben sújtotta a termelést, hogy a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó négy nagy biztosító összesen mintegy 41 milliárd forintot fizetett ki aszálykárokra. Ez nemcsak a kár mértékét mutatja, hanem azt is, hogy az aszály ma már nem marginális, hanem a gazdálkodás egyik meghatározó kockázata.
2025 ismét figyelmeztetett
A 2025-ös év újra világossá tette, mennyire törékeny a helyzet. A nyár közepéig rendkívül súlyos aszályhelyzet alakult ki, és több térségben már a növényállomány fejlődését is látványosan visszafogta a vízhiány. Ugyanakkor a júliusi csapadék több területen enyhítette a legsúlyosabb következményeket, és érdemben hozzájárult ahhoz, hogy a biztosítói kifizetések ne érjék el a 2022-es szintet.
Bordás Imre, a Generali Biztosító szakértője szerint a biztosítók aszályra jellemzően évi 1–2 milliárd forintot fizetnek ki, de egy-egy szélsőséges év ezt könnyen átírhatja. Ez az egyik oka annak, hogy a gazdálkodóknak ma már nem elég csak egy „átlagos” szezon logikájával tervezniük: a szélsőségek valószínűsége egyre nagyobb üzleti tényező.
Milyennek indult 2026?
A 2026-os szezonról még korai lenne végleges következtetést levonni, de az év indulása több szempontból is aggodalomra ad okot. A tavaszi agrometeorológiai helyzetképek alapján 2026 áprilisa országos átlagban rendkívül száraz volt: a megszokott csapadékmennyiségnek csak töredéke hullott, és az ország jelentős részén már a szezon elején közepes vagy nagyfokú mezőgazdasági aszály jelei mutatkoztak.
A felső talajréteg sok helyen kritikusan kiszáradt, különösen az Alföldön és a Mezőföld egyes részein. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy 2026 még nem lezárt szezon, ezért felelős módon csak annyi mondható: az év kedvezőtlen, száraz kezdést mutatott. A következő hetek és hónapok csapadékeloszlása sokat számít majd abból a szempontból, hogy a mélyebb talajrétegek kapnak-e érdemi utánpótlást, és mennyire tudnak a növények kilépni a korai stresszállapotból.
Nem csak az aszály veszélyes, a lokális jég- és viharkárok is
Bár az aszály egyre markánsabb trend, ez nem jelenti azt, hogy a jég- és viharkárok háttérbe szorultak volna. A tapasztalatok szerint az elmúlt öt évben ezek a károk összességében viszonylag következetes nagyságrendben jelentkeztek, és a Generali esetében éves szinten 2–2,5 milliárd forintos kifizetést is eredményeztek.
Ugyanakkor jól látható egy fontos változás: a széles kiterjedésű, országos pusztítás helyett egyre inkább a lokálisan nagyon erős események dominálnak.
Egy-egy jégeső vagy vihar ma már nem feltétlenül az egész régiót érinti, de ahol lecsap, ott akár a teljes termést is megsemmisítheti.
Jó példa erre a 2021-es sellyei jégkár, amikor a vihar nemcsak épületekben okozott jelentős károkat, hanem a környék mezőgazdasági területeit is komolyan érintette. Hasonlóan tanulságos a kecskeméti eset is: 2024-ben lokálisan több paprika- és paradicsomtermelő éves munkáját tette tönkre a jégverés, és ez több száz millió forintos kárkifizetést eredményezett.
A lokális szélsőségek miatt tehát könnyű téves biztonságérzetbe kerülni. Attól, hogy országos szinten kevesebb a nagy viharrendszer, helyi szinten még bármikor bekövetkezhet egy olyan káresemény, amely egy teljes szezon eredményét lenullázza.
Miért fontos időben dönteni a biztosításról?
A mezőgazdaságban a biztosítás nem olyan döntés, amit ráér „még egy kicsit később” meghozni. A jég, a vihar vagy más kockázat nem alkalmazkodik a naptárhoz, és ha a káresemény már bekövetkezett, utólag már nincs lehetőség az adott kockázatra fedezetet kötni.
Ezért különösen fontos, hogy a gazdálkodók minél előbb megújítsák a szerződéseiket, és azok díjjal rendezettek is legyenek. Akkor is érdemes lépni, ha a vetésterv vagy az egységes kérelem adatközlése még csak nagy vonalakban áll rendelkezésre. A gyakorlat azt mutatja, hogy a halogatás az egyik legnagyobb kockázat.
Ráadásul ez nemcsak biztosítói szempontból lényeges. A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben annak is jelentősége van, hogy a termelő a káresemény előtt rendelkezzen megfelelő, díjrendezett biztosítással. A szabályozás alapján a növénybiztosítás nemcsak közvetlen kártérítést jelenthet, hanem az I. pillér kárenyhítési juttatásának mértékére is hatással lehet: biztosítás nélkül a termelő csak alacsonyabb összegű kárenyhítő juttatásra lehet jogosult.
Mire figyeljen aszálykár esetén a termelő?
Aszálykárnál különösen fontos, hogy ne csak a meteorológiai helyzetet nézzük. Önmagában az, hogy száraz volt az idő, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy biztosítói vagy kárenyhítési szempontból is megalapozott a bejelentés. A kulcskérdés az, hogy a referenciahozamhoz képest teljesül-e az 50 százalékot meghaladó hozamkiesés. Ha igen, akkor van értelme a kárbejelentésnek.
A káreseményt minden esetben érdemes mielőbb jelezni. Ha pedig a termelő a biztosítótól is szeretne kártérítést kapni, nem szabad levágni vagy felszámolni az állományt a kárszakértői szemle előtt. Ha ugyanis a szakértő már nem tudja megtekinteni a károsodott növényt, a kár megállapítása ellehetetlenülhet.
A Generalihoz a károkat az mgkarkep.hu@generali.com címre, a kárbejelentő dokumentum kitöltésével lehet bejelenteni.
A tudatos gazdálkodás ma már kockázatkezelést is jelent
A mai mezőgazdaságban a jó terméshez már nem elég a szaktudás, a technológia és a megfelelő inputanyag. Egyre nagyobb szerepe van annak is, hogy a gazdálkodó mennyire tudatosan kezeli a kockázatait. A klímaváltozás, az aszály, a lokális jégkárok és a tűzkockázat olyan új környezetet teremtenek, ahol a megelőzés és a biztosítás egyre inkább az üzleti stabilitás része.
Különösen fontos információ, hogy jelenleg új szerződés jellemzően csak jég- és viharkockázatokra köthető, ugyanakkor azoknál az ügyfeleknél, akik jogfolytonos „A” csomagos biztosítással rendelkeznek, a Generali továbbra is vállalja az aszálykockázatot is. Emellett a jégkockázat mellé adott tűzkockázat is kiemelten fontos lehet egy száraz évben, különösen nagy forgalmú utak és fokozottan veszélyeztetett területek közelében.
A díjtámogatott biztosítások keretösszege is jelzi, mekkora jelentősége van ma a mezőgazdasági öngondoskodásnak. 2025-ben a támogatáshoz rendelkezésre álló keretösszeg 13,1 milliárd forint volt, miközben a gazdálkodók több mint 28,9 milliárd forintnyi növénybiztosítási díjat fizettek be. Ez jól mutatja, hogy a mezőgazdasági biztosítás ma már nem kiegészítő lehetőség, hanem a gazdálkodás egyik alapvető biztonsági eszköze.
Az üzenet tehát egyértelmű: az aszály, a jég és a vihar már velünk vannak, és valószínűleg velünk is maradnak. A kérdés nem az, hogy lesz-e még hasonló év, hanem az, hogy mennyire készülünk fel időben ezekre a kockázatokra.
