Az érzelmi biztonság alapjai a családban

Szülőként ösztönösen a legjobbat akarjuk gyermekeinknek, igyekszünk tudatosan nevelni őket, de sokszor szinte lehetetlennek tűnik eligazodni az irányzatok, pszichológiai elméletek és kéretlen jótanácsok között. Az utóbbi évtizedben központi témává vált a kötődő nevelés, de arról is eltérnek a vélemények, hogy ez pontosan mit jelent, hogyan valósítható meg. A gyereknevelés egyik legnagyobb kihívása pedig, hogy munkánk gyümölcse lassan érik be. Valójában sok évvel a kisgyermekkor után derül ki, mi az, amit jól csináltunk, és mi az, amiben talán hibáztunk. Az érzelmi biztonság olyan iránytű lehet, amelyhez minden helyzetben visszatérhetünk, és amely segít kiigazodni a nevelés útvesztőjében.

Mi is az érzelmi biztonság?

Az érzelmi biztonság olyan alapelv, amit egyszerűsége miatt átfogóan alkalmazhatunk a gyereknevelés minden területére. Nem újabb módszereket, gyakorlatokat akar adni a szülők kezébe, hanem egy olyan általános szemléletet, amely aztán segít dönteni a gyakorlati kérdésekben.

Minden embernek, így gyermekeinknek is alapvető szükséglete, hogy szeretve és elfogadva érezzék magukat függetlenüll attól, mit éreznek vagy tesznek. Az érzelmileg biztonságos család azt jelenti, hogy

olyan közeget teremtünk, amelyben mind a gyerekek, mind a szülők érzelmei teret kapnak.

Legyenek azok pozitívak, negatívak, vagy akár heves, nehezen érthető vagy kezelhető érzelmek. Az érzelmi biztonság másik fontos eleme pedig az elfogadás. Hiszen az érzelmekkel kapcsolatos szégyen rengeteg szorongást okozhat a szülőben és a gyerekben is.

Ha egy kapcsolat érzelmileg biztonságos, ott mindegyik fél érzi, hogy minden érzelmét megélheti, mert a másik szereti és teljesen elfogadja őt. Függetlenül attól, hogy most éppen hogy érzi magát vagy mit tett.

Mit nem jelent az érzelmi biztonság?

A fentieket olvasva úgy tűnhet, hogy az érzelmi biztonság egy szinte elérhetetlen, idilli állapot. Ebben az állapotban a gyerekek és szülők mindig tökéletesen egymásra hangolva kommunikának, nincsenek veszekedések, konfliktusok.

A szülők mindig türelmesek, kedvesek, ha rászólnak is a gyerekre, azt finoman, visszafogottan teszik, vagy csendben tűrnek mindent. Holott az érzelmi biztonság azt jelenti, hogy érzelmeinket nyíltan, finomítgatás vagy elfojtás nélkül felvállaljuk, miközben azt is kifejezzük, hogy a kapcsolat ettől még nem sérül.

Nem arról van szó, hogy a gyerekeknek mindent szabad, és tetteiknek nincs következménye. Egy biztonságos kapcsolatban a gyermek tudja, a szülők nem csak akkor szeretik, ha jól viselkedett, és egy hiba nem teszi semmissé a szeretetüket. 

Mi a nulladik lépés?

A kezdőlépés egy ilyen környezet kialakításához mindig az önvizsgálat. Akkor tudunk elfogadást és feltétel nélküli szeretetet adni és tanítani gyerekeinknek, ha mi is képesek vagyunk így állni önmagunkhoz.

Sajnos a legtöbben gyerekkorunkban nem tudtuk megtanulni az önelfogadást. A korábbi generációkban a nevelés fókuszában a viselkedés szabályozása állt. A gyereknevelési elvek nem a gyerekek életkorának megfelelő érzelmi szükségleteket tartották szem előtt, hanem azt a feladatot adták a szülőknek, hogy jól viselkedő gyerekeket neveljenek. A szülők ebben mérték a saját sikerüket, és gyerekeiknek is ezt adták át tudatosan vagy tudat alatt.

Egyszerűen fogalmazva: az volt a jó szülő, akinek a gyereke jól viselkedett.

Először tehát magunkban kell lebontanunk ezeket a mintákat. Meg kell figyelnünk, hogy a mi gyereknevelésünkben és énképünkben hogyan jelenik meg ez a viselkedésalapú, jutalmazó-büntető szemlélet.

Csak az a szülő teremthet érzelmileg biztonságos légkört családjában, aki saját magát is a (szülői) teljesítményétől függetlenül elfogadja és szereti.

Megengedi magának mind a pozitív, mind a negatív érzelmek megélését.

Mivel kezdjem az érzelmi biztonság kialakítását?

Az érzelmi biztonság alapja a nyílt kommunikáció. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a gyerek bármit elmondhat a szüleinek, hanem azt is, hogy a szülő is (a gyerek számára érthető módon) kifejezi, hogy belőle mit vált ki egy adott helyzet.

Talán sokunknak ismerős lehet a jelenet: a fáradt, túlingerelt gyermekünk már minden apróság miatt nyafog. Egyre nyűgösebb, sehogy sem tudunk a kedvére tenni, és minket is kezd idegesíteni, hogy miért nem tud túllépni a fáradtságán és megnyugodni.

Ebben a helyzetben az első lépés, hogy tudatosan elfogadjuk, hogy a gyermekünk most így érzi magát. Még akkor is, ha az nekünk már terhes.

Meg kell próbálnunk együttérezni vele és jogosnak tartani az érzéseit.

Még ha felnőttként nem is tűnnek annak.

Egy érzelmileg biztonságos kapcsolatban a szülő kifejezi, hogy ezek normális érzések, amiket a gyereknek nem kell szégyellnie. De ezzel együtt azt is megmutathatja vagy elmondhatja, hogy a viselkedése számára már bántó vagy zavaró, esetleg másokra vagy rá veszélyes. Ezután együtt kell megpróbálniuk mindkettejük számára megfelelő megoldást találni a helyzetre.

Talán túl idealizáltnak tűnhet a fenti példa, de azt az egyszerű alapelvet igyekszik bemutatni, hogy a megszokott jutalmazó-büntető hozzáállás helyett egy empatikus, kapcsolatközpontú légkörben keressük a megoldást a konfliktusokra.

Természetesen mindannyian emberek vagyunk, és hibázunk. Azonban az érzelmi biztonság lényege, hogy

akkor is igyekszünk újra kapcsolódni egymáshoz, ha egy konfliktus során nem sikerült

együttérzően, elfogadóan bánnunk a másik féllel. Ilyenkor nyugodtan fejezzük ki a gyermekünk felé, mi volt az ő viselkedésében bántó, miért voltunk mérgesek, de azt is, hogy továbbra is ugyanúgy szeretjük és elfogadjuk őt.

Honnan kaphatok segítséget?

Jó hírünk, hogy ha szeretnénk elindulni az érzelmi biztonság útján, számos formában találhatunk segítséget. Ha úgy látjuk, először nekünk van szükségünk érzelmi gyógyulásra ahhoz, hogy együttérzéssel és elfogadással tudjunk fordulni a gyermekeink felé, akkor ehhez kérhetjük szakember (pszichológus, pszichoterapeuta, mentálhigiénés szakember) segítségét.

Utána is olvashatunk a témának. Többek között Vekerdy Tamás írásaiban, de időszakos kurzusokat, e-könyveket találhatunk nevelési témákban. 

Talán nagy falatnak tűnik az érzelmi biztonság megteremtése a családodban, de mindenképpen érdemes törekedni rá. Hiszen ez jó alapot adhat gyermekeink egészséges fejlődéséhez és a mély szülő-gyermek kapcsolat megőrzéséhez.