A megfelelő társasház-biztosítás 7 fő ismérve

Az előrelátó tulajdonosok és lakóközösségek otthon-, illetve társasházi biztosításokat kötnek, felkészülve a nem várt káreseményekre. Ám fontos tudni: önmagában a társasház biztosítás megléte még nem garancia arra, hogy kár esetén a helyreállításhoz, felújításhoz szükséges teljes költség fedezete rendelkezésre is fog állni. Lássuk, mire is érdemes figyelni, hogy elmondhassuk: megtaláltuk a megfelelő társasház-biztosítást.

1. Alapkockázatok, amikre fedezetet nyújt a társasház biztosítás

Először is nagyon fontos tisztázni azt, pontosan milyen alapkockázatokra nyújt fedezetet a társasház biztosítás, illetve melyek azok a vagyontárgyak, amik biztosítottak – és melyek azok, amik kimaradnak ebből.

A biztosítási konstrukciók felépítése általában áttekinthető:

a fedezetek a kötelező alapkockázatokon túlmenően kiegészítő elemeket is tartalmazhatnak.

Ezen kiegészítő kockázatok célja, hogy lakóközösségre szabott, rugalmasan kialakított fedezetet biztosítsanak. Ha például az épületben nincs lift, akkor egy felvonó biztosításra nincs szükség. Ha a lakóközösség nem rendelkezik napelemmel, akkor ennek fedezetbe vonása értelmetlen.

Az alapkockázatok összeállítására jellemző, hogy szinte minden épületnél a rendszerint előforduló kárveszélyekre nyújtsanak fedezetet, amelyek a teljesség igénye nélkül a következők:

• Tűzkockázatok (tűz, robbanás, villámcsapás)
• Elemi károk (vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földcsuszamlás, kőomlás)
• Katasztrófa kockázatok (árvíz, földrengés)
• Vízkár (csőtörés, csőrepedés, csőszétcsúszás stb.)
• Üvegtörés
• Betöréses lopás, rongálás, rablás

A különböző biztosítótársaságok a feltételeikben pontosan leírják, mely fogalmakon mit értenek – ezek többnyire egységesek az egész piacra vonatkozóan. Emellett a biztosítók beépíthetnek a kockázatokhoz önrészeket, kizárásokat. Ezek ismerete fontos, hiszen a kártérítést jelentősen befolyásolhatják.

A biztosított vagyontárgyak alatt általában az épület falait, a nyílászárókat, az üvegeket értjük, de ide tartoznak az épületgépészet elemei is, többek között a vízvezetékek, illetve a fűtésre, hűtésre szolgáló berendezések, elektromos vezetékek, kapcsolók. Ezek teljesen mindegy, hogy közös vagy külön tulajdonban állnak.

2. Társasház biztosítás: ingóságok biztosítása

A többlakásos épületbiztosításon túl szükséges az is, hogy a lakók biztosítsák ingóságaikat. Egy háztartásban az általános háztartási ingóságokon kívül lehet pl. képző-, iparművészeti alkotás, nagy értékű híradástechnikai, szórakoztató elektronikai készülékek, hangszerek, hobbi eszközök.

Ezek biztosítására általában külön lakásbiztosítást (ingóságbiztosítást) kell kötni,

azonban lehet a piacon olyan többlakásos épületbiztosítást is találni, amelyhez köthető kollektív ingóságfedezet, amely minimális fedezetet nyújt az épület összes lakásában található ingóságokra is.

A kollektív ingóságbiztosítás az alapkockázatoknál felsorolt veszélynemekre nyújt fedezetet,  általában limitált biztosítási összegekre. A lakóközösség szempontjából is fontos, hogy a tagjai – a szomszédok – az őket érintő ingóság károk esetén is „fizetőképesek” maradjanak, már csak a közös költség befizetése miatt is. Így érdemes meggondolni az említett kiegészítés megkötését.

3. Káresemények, amiket az egyik lakó a másiknak okoz

A társasház biztosítások kapcsán fontos az is, hogy felelősségbiztosítás kiegészítőket minden megfelelően megkötött biztosítás tartamazzon. De mit is jelent ez pontosan?

Fontos, hogy ne csak olyan felelősségbiztosítással rendelkezzen a lakóközösség, ahol a fedezet azokra a károkra terjed ki, amit a lakóközösség  a lakókon kívül álló harmadik személynek okoz, és amelyekért a jogszabályok alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik, hanem legyen úgynevezett  kiterjesztett, bővített felelősségbiztosítása is.

Ez a kiegészítő azokra a felelősségi káreseményekre is kiterjed, melyeket az egyik lakó a másiknak okoz, és egyébként az épületbiztosítás ezt nem fedezi.

Pl. leáztatás esetén az ingóság is károsodik.

Ha nincs kollektív ingóságbiztosítás, akkor a kárrendezés csak felelősség alapon működhet, hiszen az ingóságok nem biztosított vagyontárgyak. Persze ha a károsult rendelkezik önálló ingóságbiztosítással, akkor ez minden bizonnyal nem jelent problémát.

4. Társasház biztosítás: kiegészítő fedezetek

A kiegészítő biztosítások, mini csomagok a konstrukció rugalmasságát mutatják – igény szerint állíthatók össze. Kiterjedhetnek

• a napelemekre,
• elektromos gépkocsi töltőkre,
• kazán-, lift; géptörésre,
• kaputelefonok, postaládák rongálására,
• falazat összefestésre,
• vízóra elfagyására,
• dísznövények rongálására, lopására, de még a darázsirtás költségeire is.

Persze, csak ha van igény rá, akkor kell megkötni, hiszen ellentétben az alapkockázatokkal, ezek nem kötelező elemek, hanem azok az extrák, melyek a széleskörű biztosítási védelmet kívánják szolgálni. Viszont, ha nem kerülnek megkötésre, akkor az általuk egyébként fedezett károkat is ki kell gazdálkodni a közös költségből.

5. A biztosítási összeg megválasztása nagyon lényeges

A biztosítási összeg megválasztása kulcskérdés az értékálló biztosítás kötéséhez, ez az egyik sarokpontja annak, amivel elkerülhetjük az alulbiztosítottságot. A biztosítási összeget az épület valós adatai és újjáépítési értéke szerint határozzuk meg: érdemes elfogadni a biztosító által felkínált négyzetméter árat a biztosítás megkötésekor, és fontos az is, hogy helyesen kerüljön megadásra a biztosítandó épületnél az alapterület is.

Ahhoz, hogy ne váljon alulbiztosítottá a szerződés, fontos az is, hogy elfogadjuk a biztosító által évente felajánlott értékkövetést, és szükség esetén, de 2-3 évente mindenképp aktualizáljuk a biztosítást.

Generali Házőrző többlakásos épületbiztosítás

A Generali Házőrző többlakásos épületbiztosítással a lakók elkerülhetik az alulbiztosítást, ami annak köszönhető, hogy új biztosítási szerződés megkötésekor vagy módosításakor kérhető a Káridőponti újjáépítési érték szolgáltatás. Ennek keretében ugyanis teljes kár – például tűzkár miatt lakhatatlanná válik a társasház – esetén a biztosítótársaság a biztosított épület káridőponti újraépítési értékét téríti meg, nem csak a szerződéskötéskor meghatározott biztosítási összeget fizeti ki, ezzel megóvva a lakóközösségeket az alulbiztosítottság következményeitől.

6. Nézzünk utána a kárrendezési gyakorlatának!

A biztosítási szerződés egyfajta ”ígérvény”: a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a befizetett díj ellenében a biztosítási feltételeknek megfelelő szolgáltatást nyújtja. Kár bekövetkezése esetén az alapszolgáltatás a biztosítási összeg kifizetése. De csak ez önmagában még nem feltétlenül jelenti, hogy megfelelő biztosítást kötöttünk. 

Fontos, hogy a kárrendezés gyors, ügyfélcentrikus, és a károsult szempontjából kényelmes legyen. 

Egyes biztosítók pl. un. real time kárrendezésre is képesek. Ez azt jelenti, hogy kárbejelentés után kárszakértő elvégzi a szemlét, és ha a káresemény megfelel néhány kitételeknek, akkor a szemlét végző kárszakértő a helyszíni kárfelmérés alapján felajánlja a kártérítési összeget. Ha a károsult elfogadja a felajánlott szolgáltatási összeget, akkor a kárszakértő elindítja az utalást, és még a helyszínen online kapcsolat segítségével a banki átfutási időtől függően akár másodperceken belül megérkezhet az utalás a károsult  bankszámlájára.

Emellett kisebb károk esetében lehetőség van videós kárrendezésre, amikor a kárszakértő nincs jelen a helyszínen, csak a károsult okostelefonjának kameráján keresztül tekinti meg a károsodott épületrészeket.
Egy jó biztosításnál többek között érdemes ezeket a kényelmi szempontokat is figyelembe venni.

7. Sokat segít a kárrendezés nyomon követése

A biztosítások megkötésére, módosítására, károk bejelentésére, ezek nyomon követésére, kárelőzmények megtekintésére több biztosítónál elektronikus felületek állnak rendelkezésre.

Amennyiben szeretnénk, hogy a közös képviselethez tartozó összes adott biztosítónál lévő szerződést lássuk egy könnyen kezelhető, mobilra is optimalizált képernyőn, akkor ma már erre is van lehetősége a házat képviselő megbízottnak: a kívánt szerződésre kattintva az épületbiztosításra vonatkozó károk évekre visszamenőleg is megtekinthetőek.

Illetve azt is érdemes megnézni, hogy kárbejelentésnél a folyamatban lévő károknál van-e lehetőség online a dokumentumok beküldésére, hiszen ezek a szolgáltatások nagyobb fokú kényelmet és gyorsabb ügyintézést jelenthetnek.