Kolovratnik Krisztián: meg kell tanítani a gyerkőcöt esni

A kerékpározás veszélyes üzem. Gyermekkorban pedig különösen az, hiszen a gyerekek nem minden esetben mérik fel határaikat. „Ugyanakkor a legóvatosabbakkal is előfordulhat egy-egy esés. Persze az ilyenkor szerzett sebek a legtöbb esetben gyorsan gyógyulnak, az ijedtség sokszor nagyobb, mint a bibi„ – véli a Bringás Brigantik alapítója, Kolovratnik Krisztián, akit a gyermekeket érő biciklis balesetekről és a sérülésekről kérdeztünk.

Kolovratnik Krisztián családja és fia, Borisz

Kolovratnik Krisztián két gyermek édesapja. Idősebbik fiával, Borisszal, ők a két bringás brigantik. Apa és fia, akiknek életük része a bringázás, élményeiket pedig szeretnék megosztani mindenkivel. A Bringás Brigantik egy közösség: egy fórum, azoknak, akiket érdekel a biciklizés, és akik nemcsak beszélni szeretnének róla, hanem tekerni is.

A 44 éves magyar színész úgy véli, hogy még ha kívülről nem is látszik nagy sérülés a lurkón, minden esetben figyeljük meg a kis balesetest, hiszen

• egy agyrázkódásnak,
• egy belső zúzódásnak, vagy
• egy bordatörésnek

nincsenek elsőre egyértelmű jelei.

Ha rosszullétre, szédülésre, szűnni nem akaró fájdalomra panaszkodik a csemete, azt vegyük komolyan és keressük fel az orvosát!

Kolovratnik Krisztián: meg kell tanulni ügyesen esni

„Sokat változott a világ, mióta a mi korosztályunk először biciklire ült. Nekünk természetes volt, hogy nem hordtunk sisakot, nem volt lámpánk, még éjjel sem voltunk kivilágítva a bringánkon, az erdei utakon sem volt semmiféle védőfelszerelésünk” – emlékszik vissza Kolovratnik Krisztián.

Azóta viszont nagyban megváltozott a közlekedés, számottevően megnőtt az autós és kerékpáros forgalom is, mindenféle elektromos eszköz került az utakra. Mi, akik még másban szocializálódtunk kerékpárra, másban nőttünk fel, most a saját gyerekeinket tanítjuk közlekedni.

Észre kell vennünk, hogy nekik másra van szükségük, mint nekünk volt.

A sisak és a láthatósági felszerelések alapvető tartozékai kell, hogy legyenek ma egy bringásnak. Nem árt egészen pici kortól úgy hozzászoktatni a srácokat ezek viseléséhez, hogy teljesen természetessé váljon számukra. Bár szerintem mindemellett alapvető, hogy megtanítsuk a gyerekeket ügyesen esni. A zakózás ugyanis elkerülhetetlen.

Épp ezért én kiskorban a bringáskesztyűt is szükségesnek tartom, mert ha ügyesen kézzel tompít a delikvens, akkor ezáltal a horzsolások és a sírás is könnyen elkerülhető. Így nem fog megijedni rögtön az elején a kerékpár kóstolgatásánál, és talán mosolyogva pattan vissza a nyeregbe.”

Szülőként a biciklis balesetek ellen

Kolovratnik Krisztián szerint jobb félni tehát, mint megijedni, ugyanakkor az sem megoldás, ha hímestojásként óvjuk a gyermeket, nem engedjük őket

• bringázni,
• rollerezni,
• gördeszkázni,
• görkorcsolyázni,

inkább bezárjuk a szobába kockulni.  Az sem megoldás, ha körbepárnázzuk őket, hogy aztán Michlein-babaként tekerjenek a pályán. De az alapvető védőfelszerelések használatára a lehető legkorábban tanítsuk meg őket, tanácsolja a színész, aki kitért a legfontosabb kiegészítőkre is, melyeket a szülőknek mindenképpen ajálott beszerezniük.

A megfelelő méretű biciklis sisak

Kolovratnik Krisztián szerint erre soha ne sajnáljuk a pénzt, mert baj esetén csak ez véd meg. „Ha kinőtte a kobakot, cseréljük le egy ideálisra. Csatoljuk be úgy, hogy a pánt ne legyen se túl feszes, se túl laza: kétujjnyi rés az áll alatt az optimális.”

Biciklis kesztyű

„A kesztyű azért is fontos lehet, mert – ha megtanítottuk a kissrácot esni – a legtöbb esetben a keze éri majd először a földet, aszfaltot. Komoly hámsérülésektől védhetjük őt meg, ha kesztyűt kap a kezére.”

Térdvédő biciklizéshez

„A következő érzékeny pont a térd. Egy térdvédő felcsatolása nem fáj senkinek, mint ahogy a könyökvédők hasznáról sem kell külön litániákat zengeni” – teszi hozzá Krisztián, és elismétli, miért fontos, hogy megtanítsuk a srácokat esni.

„Legyenek mielőbb tisztában azzal, hogy a fejüket eséskor a karjukkal védeni kell, behajított kézzel pedig egy-egy nagyobb zakózást is jól tudnak tompítani. Ha viszont kicsiként, ovisként, vagy kisiskolásként megszerzik az egyensúlyozás, súlypont áthelyezés képességét, a biztonságos közlekedéssel felnőttként is sokkal kevesebb gondjuk lesz” – állítja Kolovratnik Krisztián.

Arról, hogy miképp érdemes trenírozni őket, az OviBringa csapatáról szóló Bringás Brigantik vlog epizód is ad némi támpontot a szülőknek.

Kolovratnik Krisztián: gyermekülés a felnőtt kerékpáron

Kolovratnik Krisztián szerint érdemes szót ejteni arról is, miért fontos, hogy már a felnőtt kerékpárokra szerelt gyermekülésben is hordjon sisakot csemeténk. „A gyerekülésben magasabban van, mintha a saját taposóbringáján, vagy a háromkerekűjén tekerne, innen pedig nagyobbat is tud esni a szülővel együtt. Vagy nélküle…”

„Megesik sajnos, hogy nem veszi ki az apuka, vagy anyuka a kicsit a gyermekülésből, mielőtt letámasztaná a bringát. A bekötött gyermek így aztán dől a bringával együtt” – véli Krisztián, majd felhívja a figyelmet arra, hogy erről a témáról a Bringás Brigantik vLog epizódjában Árva Janó, a Velo Budapest alapítója is beszélt már korábban.